Azt a munkát csináljátok, amit szerettetek volna, vagy máshogy alakult az életetek ilyen szempontból?

Nekem nem volt ilyen gyerekkori álmom, hogy mi legyek. 18 évesen fogalmam se volt merre tanuljak tovább. Aztán jelentkezés előtt pár hónappal hirtelen megvilágosodtam, onnantól biztos voltam benne, hogy ezt akarom tanulni. 19 évesen elkezdtem ezt tanulni, de még nem tudtam mit akarok majd dolgozni ezzel. 20 évesen kezdtem el dolgozni egy részterületen és nagyon megtetszett. 22 éves korom óta csinálom ezt rendesen alkalmazottként (előtte diákként dolgoztam). Bár még csak egy év telt el azóta, de elég biztos vagyok benne, hogy ezt szeretném csinálni.

Esetleg majd szülés előtt után kevesebbet (mondjuk csak 4 órában) dolgoznék. Illetve azt is el tudom képzelni hogy heti pár órát csináljak valami nagyon mást, pl masszázs vagy hasonló. De alapvetően az a terv, hogy ezt csinálom, illetve a családra fókuszálok majd (amikor lesz).

Elégedett vagyok, mert amit csinálok, azt szeretem, kiélhetem benne magam szellemileg, a cégnek ez egy ilyen high profile/nagy hozzáadott értékű pozíció, megbecsülnek. Dolgozhatok bárhonnan, homeofficeban is, de van több helyen iroda (lehet pesti bérrel zsákfaluban lakni), minden nagyon korrekt, nem túl hajtós a munka, kreatívkodhatok is és nagyon jól fizet. (Jóval az átlagfizetés felett van a kezdőbérem, kell szja-t fizetnem)

Gyerekként író és festő szerettem volna lenni, most egy múzeumban vagyok múzeumpedagógus és tárlatvezető, illetve az első könyvem szeptember-október környékén lesz kiadva, szóval igen, elégedett vagyok.

Régebben még gondolkoztam azon, hogy csillagász leszek, de hamar rájöttem, hogy semmi érzékem nincs a matekhoz és a fizikához, szóval ez megmaradt hobbinak. A régészet érdekelt még, az most is valamennyire része az életemnek a művészeten keresztül, bár sajna mégse én lettem Európa következő nagy egyiptológusa, ahogyan az oviban reméltem. :D

Igazából minden jelenlegi fontosabb érdeklődésemet vissza tudom vezetni az ovis, alsós éveimre, szóval minden elképzelésem megvalósult valamilyen formában.

25/N

Kettő közötti átmenetben félig igen. Sokára jöttem rá, hogy szociális területre akarok tanulni. Konkrét segítő személy lehetnék, de megálltam irodistánál szociális intézményben. Annyiból megfelelő, hogy jó csapatban vagyok és - szellemi megterheléstől eltekintve - többnyire nyugalmam van. Amire most szükségem is van. Illetve jó bioritmust szolgáltat. :-)

Huszonéves koromig újságszerkesztő vagy könyvesbolti munkatárs lettem volna, hobbiból lettem könyvkritikus. :-)