Általánosságban véve miért nem szeretik a munkáltatók a pályamódosítókat?

Köszönöm szépen a tanácsokat és biztatást ! :)

Olyan kérdésem van még, hogy egy korábbi pontra reflektálva, miszerint a tanulási hajlandóságot meg a motivációt bizonyítandó, előny, ha van releváns képzésem a közelmúltból.

Ez csak a már befejezett vagy a még folyamatban lévő képzés esetén is érvényes? Pl. jelentkezek egy pályakezdő adminisztratív, esetleg ügyfélszolgálati pozícióra, akkor előnyt jelent, ha mellette párhuzamosan végzek egy mérlegképes könyvelő vagy pénzügy-számviteli esti felnőttképzést?

Sok helyen én sajnos inkább azt tapasztaltam, mintha hátrányként élték volna meg, hogy nekem lennének továbbtanulási terveim, mert szerintük akkor tuti, hogy nem elégszem majd meg az adott munkakörrel, magasabb fizut/előléptetést szeretnék, ők meg most elsősorban csak egy minimálbéres irodai droidot keresnek, stb-stb. Vagy ha legalább részben az cég profiljába vág, akkor inkább előny? Illetve a nyelvtanfolyamot is szívesen látják? Esetleg cége válogatja?

Ez valahol érthető, ugyanakkor a pályakezdők közül sem mind kezesbárány.

Mindazonáltal a pályamódosító is lehet lelkes, eltökélt és lelkiismeretes, pláne, ha azt megelőzően rosszabb pozícióból váltana.

De amúgy sajnos én is azt tapasztalom, hogy borzasztó nehéz meggyőzni a munkáltatókat. Pedig én a kedvesebb fizetést is bevállalnám jobb munkakörülményekért cserébe (egy műszak, általános munkarend, tisztaság).

Ráadásul az sem működik, ha a hasonló pozícióba mennék vissza, mint ahonnan jöttem, mert ott meg arról nehéz őket meggyőznöm, hogy nem vagyok kiégve x év után és nem csak átmeneti ugródeszkának használnám az állást.

Erre mondják, hogy cseberből vederbe. :') Annyi sikertelen interjún vagyok már túl, hogy ehhez már alighanem külső segítség kell, HR-tanácsadó, karriertanácsadó, vagy más hasonló személy, mert valamit tuti, hogy nagyon rosszul csinálok, ha sehol sem akarnak alkalmazni több év folyamatos ledolgozott munkaviszony után.