Hogy nem bolondulnak meg azok az emberek, akik minden nap otthonról dolgoznak? Ennyire nincs igény a kollégákat látni, beszélgetni velük és különválasztani azt a helyet, ahol élnek attól, ahol dolgoznak?

8 munkahelyem volt, elég sok kollégát megismertem ezalatt, mégis csak 2 emberrel tartom a kapcsolatot évek óta. A többiek nem érdekelnek kicsit sem.

Munkahelyre a fizetés miatt járok be és nem cseverészni. Bővel elég a közeli barát és a párom.

Idiota barmokkal vagyok osszezarva

Focimeccsre jarnak meg forma 1-re meg fesztivalokra, engem egyik se erdekel

Akkor inkabb a home office

Most mondok egy olyan dolgot, ami számodra lehet, hogy meglepő: sok embernek van élete, és nem a munkahelye az egyetlen lehetősége arra, hogy valakivel beszéljen 2 mondatot.

Sosem értettem, miért gondolják egyesek, hogy aki home officeban van, az egy elszigetelt, magányos remete, aki nem találkozik emberrel. Mintha csak a munkahelyen lehetne szocializálódni. 11 éve dolgozom otthonról, de van férjem, gyerekeim, vannak barátaim, vannak szüleim stb. Remekül megvagyok a kollégák nélkül is, és kicsit sem vagyok magányos, mivel vannak munkahelyen kívüli kapcsolataim. A home officenak csak előnyét látom, sokkal több a szabadidőm és rugalmasabban szervezhetem a napjaimat. Amúgy a kollégákkal is találkozunk 1-2 havonta, ilyenkor jól is érezzük magunkat, semmi bajom velük, de a mindennapjaimból nem hiányoznak.

Számomra inkább az a nem egészséges és furcsa, ha valakinek annyira nincs élete , hogy egyedül a munkahelyen van emberek között.

Én inkább, azt nem értem hogy nem bolondulnak meg azok, akiknek minden nap ezt el kell viselni, a sok embert maguk körül, kényszerből.

A home officeosoknak van normális élete, az idejük is több nem kell utazgatniuk minden nap.

Több ilyen ismerősöm van, ők kiegyensúlyozottak.

Akik meg este járnak hazára aludni ők frusztráltak.

Most számoltam ki, pontosan 29 éve dolgozom szabadúszóként itthon.

Nagyon jó, semmi igényem nincs rá, hogy társaságban legyek.

Egyáltalán nem akarom őket látni, irodát meg főleg nem mert 70-80 an ültünk egy légtérben.

Folyton csak a konfliktus volt mert össze voltunk zárva, mint heringek a konzervben.

Mióta itthon vagyok senkivel sem szoktam összeveszni.