Dolgoznál közfoglalkoztatottként vagy inkább munkanélküli lennél ha nincs más lehetőség?

Amikor nem volt más lehetőségem, söpörtem én is simán az utcát.

Most nem kell, mert jobb helyzetben vagyok.

A te helyzetedben valószínűleg maradnék itt. A semminél ez is több; ha jól tudom, szolgálati időt is szerzel vele (amikor majd eléred a nyugdíjkorhatárt, rájössz, milyen sokat számít ez) és TB-finanszírozott is vagy.

Amíg a gyerekek sokat betegeskednek, addig ez így jó, mert teljesen reális az a véleményed, hogy "sok táppénzt nem nagyon tűrik el rendes munkahelyen", ahol a "rendes munkahely" alatt a viszonylag jól fizetőt értjük.

Majd pár év múlva, ha a gyerekek nagyobbak lesznek, akkor érdemes körülnézni a munkaerőpiacon.

Milyen végzettséged van? Mi a terv a jövőre?

Én biztosan nem várnék, nem az a típus vagyok. A várakozástól még soha senki élete nem lett jobb.

6-os, pedig teljesen reális, amit 4-es írt.

Én pl. olyat hallottam, hogy gyesen levő helyére felvettek valakit határozott időre (amíg az illető visszajön a gyesről), aztán bevált, és amikor a másik ember visszajött a gyesről, akkor mégis megtartották, határozatlan időre szerződtették.

Szóval igenis, sokszor érdemes kivárni a lehetőséget, és közben is bizonyítani a munkahelyen, hogy a főnökök meg akarjanak tartani.

Hát a semminél mindenképpen jobb. Én maradnék, amíg nincs jobb lehetőség.

Legfeljebb ha beszélsz a feletteseddel, hogy kb mikorra vérhatod, hogy felvegyenek, mert sajnos a gyerekek miatt ez a mostani összeg kevés, és ha nem tudnak felvenni, keresned kell mást.

Ahogy írtam, én ez a típus vagyok. Így nem értem a kommentedet. Nem kell megsértődni mások helyett.

Az én nézőpontom az, hogy amíg az igazán megsült galambot várjuk, addig lehet, hogy több lehetőség is elmegy mellettünk. Amit ugye nem is veszünk észre, mert egyre várunk.

De ugye mindenkinek más a nézőpontja.

Ezért nem lesz az ilyen jellegű kérdésekre itt válasz. Ezt az egyénnek kellene tudnia.