Az baj, ha valaki nem töri össze magát a munkában és nem proaktív?
Én még fiatal vagyok, de annyira nem érdekel az egész. Van egy kényelmes, viszonylag jól fizető munkahelyem, amiből meg tudok élni és a szabadidőmben sok érdekes dolgot csinálni. Én nem bánom, ha valaki vezető akar lenni vagy arra hajt, hogy nagy háza, kocsija, sok pénze legyen, nekem elég a középréteghez tartozni, csak ne kelljen sokat stresszelni.
Szerintem sokan, akik ezt a túlhajszolt életet tekintik normának kompenzálni próbálnak valamit és kiégnek benne előbb-utóbb. Én középkorú emberektől is hallottam már, hogy nem érdemes sokat dolgozni, fontosabb a kiegyensúlyozottság. Meg amúgy legyünk őszinték most egy ilyen multis világban úgyis másoknak termeled a hasznot, akárhogy hajtasz, dobnak neked is egy kis csontot, de minden évben elmondják, hogy sajnos nincs keret rá, hogy nagyobb emelést adjanak. Úgy lehet leginkább előrelépni, ha váltasz és elmész máshová.
Mert így van. Ahol nem a saját kompetenciád a fontosak, nem arra használnak, amire téged lehet, az szar munkahely. Nem kell több energia, mint amennyire képes vagy, nem kell bele fektetni.
Nem ugyanazt a mozit nézed ezek szerint a 8-assal, meg velem sem. Ami nem baj. Magadat győzködd nyugodtan. Mást miért kellene, aki így él? Miért nem lehet elfogadni, hogy ki hogy látja?
Van az a generáció aki szerint ha nem döglesz bele a munkába akkor csak pazarlod az oxigént.
Szerintem ha kijössz a fizetésedből és félretenni is tudsz akkor nem kell törni magad.
Most így karácsonykor az idősebb rokonoknál megint az volt végig a téma, hogy férfi létemre irodában dolgozom és nem kétkezű munkát.
Arról mélyen hallgattam, hogy sokszor HO ból mert már így is elhordanak mindenféle haszontalan lébecolónak.
Sokat keresek és nem érzem úgy, hogy törnöm kéne magam a több fizetésért.
Amikor több energiát fektetek a munkába az csak azért van mert tényleg érdekes téma jön elő amivel megéri foglalkozni.
Teljesen megértelek kérdező. Nálam is ez a helyzet, hogy a munkámat tisztességesen ellátom, bőven megfelelek az elvárásoknak, de mindezt szigorúan munkaidőn belül. Nemrég kaptunk új telefonokat és kérdezték,nem akarom-e összekötni az emailekkel, hogy ott is lássam vagy ha szabin (!) nálam van a teló, akkor tudjak válaszolni. Hát csak pislogtam, hogy ezt komolyan kérdezik??? Aztán full nyugodtan megmondtam, hogy a munkatelefont munkára és telefonálásra használom, és azért vagyok szabin, ha szabin vagyok, mert akkor nem dolgozom. Láttam,nem tetszett ez annyira,de nem érdekelt.
Ráadásul a túlórát nálunk nem fizetik, úgyhogy köszi de inkább nem döglök bele a melóba.
#14 vagyok, vezetői babérokra én sem akarok törni, inkább horizontálisan haladnék a karrier téren.
Volt olyan munkahelyem,ahol majdnem ráment az egészségem. Aztán egyszer csak jött a kattanás, hogy hát mi, az "alsó" rétegben lévő dolgozók hajtjuk ki a belünket, a vezetőség max néha odacsapeg ejnye-bejnye, aztán előadják, hogy ők mekkora királyok. Meg milyen f*sza évet zártunk, szuperságos profit stb - aztán amit kaptunk az lóf*sz babbal. 😅 Ilyen közegben abszolút lenullázódott a motivációm.
#13
…de épp arról szól a kérdés, hogy a kérdező nem akar többet beletenni, mert már van egy jó, kényelmes, kevés terheléssel járó munkája. Akkor most minek hajtson tovább? Te arról beszélsz, hogy ha x évet keményen hajtasz és dolgozol, akkor feljebb dolgozhatod magad (látszólag) kényelmesebb és jobban fizető pozikba. Egyrészt ezek általában csak látszólag kényelmesebbek, gyakran sokkal több stresszel és felelősséggel járnak, másrészt ő (meg én) nem vágyik az ezzel járó több pénzre sem, mert ennyivel is boldog.
#17 ezt írtad: “nem a sz/r malóba kell a többet tenni, hanem a jóba, hogy még jobb legyen és még jobban, könnyebben keress többet”
Ez pont a horizontális mozgásra nem igaz. Horizontálisan bármikor lehet pozit váltani, függetlenül attól, hogy a jelenlegibe mennyit teszel bele. Viszont szintekkel magasabb fizut sem kell ettől várni, pont azért, mert egy szinten vannak, csak más feladatköröket látnak el.
Alapvetően egyetértek, viszont van 2 tapasztalatom az elmúlt évekből amit megosztanék. 2010-es évek eleje óta dolgozom, így épphogy nem szoktak lebúmerezni (még jó), viszont a mostanság munkába lépőkkel is, érezhetően egyre kevesebb a közös pontom.
Az egyik, hogy a szinten tartáshoz is, időnként bele kell valami pluszt tenni. Hamar elinflálódik az a viszonylag jó fizetés, a régi dolgozók béremelése könnyen elfelejtődik, a folyamatokat pikk-pakk ki tudják szervezni Indiába. Tehát esélyes hogy önmagában az, hogy 5-10 éve melegedsz valahol, max. egy életszínvonal-esésre lesz elegendő a következő 5-10 évben. (Amellett hogy mennyire unalmas tud lenni már 2 év után ugyanaz a munkakör.)
A másik meg, hogy azoknak a bizonyos 'érdekes dolgoknak', amik az én életemben is jelen vannak és fontosak, megvan a maga költsége. Ezt, hacsak és amíg nem egy önfenntartó projektről van szó, szintén munkából lehet legegyszerűbben kitermelni. (Erre is sok-sok év után jöttem rá, előtte próbálkoztam sok minden mással. Aztán mindig valami sablon munka lett a vége, ma is itt vagyok, dolgozok, és nem is bánom. ) Ehhez viszont szintén kell időnként valami plusz, nagyobb emelés, bónusz, néha túlórás időszakok.
Alapvetően viszont szerintem is jó az irány, Kérdező.
Még egy kis kiegészítés. Aki szerint a TL szint tud valahol lenni a továbblépés módja az vagy nincs jól informálva, vagy rossz helyen dolgozik. Szinte minden munkakörben van lehetőség specializálódni, szintetizálni, vagy váltani rokon területre ami épp a kicsit más jellegű tapasztalatokat honorálja. Ne higgy a TL-nek aki úgy akarja beállítani a maga szintjét, mint a továbblépés egyetlen módja. Tudom, nekem is volt ilyenem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!