Mennyire egészséges bevinni a magánéletet a munkahelyere? Mennyire szükséges? Te szoktad? Zavar, ha más teszi?

"Mennyire egészséges bevinni a magánéletet a munkahelyere?"

Kérdés, hogy ki viszi be: "én", vagy más viszi be az "én" magánéletemet, mert "rólam" ezt-azt-amazt tudja ez-az-amaz?

Szerintem alaphangon nem érdemes/nem szabad bevinni a magánéletet a munkahelyre, mert csak a kifigurázás, a célkeresztbe való helyezkedést eredményezi. Lehet max. 1 ember, aki többet tud kicsit "rólam", de ne legyen több/sok.

"Mennyire szükséges?": Minimálisan, 1 ember erejéig okés, de nem több. Azt gondolom, hogy úgyis nekem kell megoldanom a dolgaimat, így nincs értelme.

"Te szoktad?": Minimálisan, csak akkor, ha valamiben segítség kell, de ez is annyira vonatkozik, hogy "Hol van X, Y szakbolt, mert Z problémám van?";

"Zavar, ha más teszi?": Igen, mert van olyan ember, aki minden munkafázisba bele tudja a magánéletét szőni. Van olyan munkahely, ami nagyon humánus, és ezt előszeretettel szeretik többen kihasználni a saját élethelyzetére vonatkozóan, amit nagyon utálok.

Pl.: beteg lett a gyerekem, extra szabadságot kap erre valaki, de rossz lett a hűtőgépem is, beszerzünk neki egy hűtőt, pluszban nehezen tudok megélni a fizuból, így adunk neki plsuz manit, "hálából" akár beteg a gyerek-, akár nem, megtehetem, hogy mindenféle gondra hivatkozva én hamarabb elmehetek, és extraszolgáltatásokat várok el az intézménytől.