Milyen az "élet" egy gyárban?

Én autóalkatrész gyárban dolgoztam, de ott nagyon jó volt a hangulat. Nyilván nem agysebészek dolgoznak ott, de pl. sokan nagyon értelmesek, csak úgy hozta az élet, hogy tanulás helyett menniük kellett dolgozni, és 12 órázás mellett már egy érettségit is elég nehéz letenni. Biztosan vannak bunkók is, ahol én dolgoztam, nem nagyon találkoztam kifejezetten bunkókkal. Fiatalon mentem oda, és mindenki nagyon segítőkész volt, türelmesen elmagyaráztak mindent, rengeteget segítettek.

Hogy mit fogsz csinálni, az a gyártól függ. Ahol én dolgoztam, ott volt, hogy a soron kellett lenni, de nem mindig oda osztottak be, volt, hogy ládákat kellett cipelnem egyik helyről a másikra, vagy egyszerűbb gépeket kezelni, és akkor lehetett többet mászkálni, nem csak ott állni egy helyben.

Persze, ez csak az én személyes tapasztalatom egy helyről, biztos nem ilyenek mindenhol.

Röviden: Szar, de nagyon szar.

Saját tapasztalat: 20 éves volt, három szakmám a zsebemben volt, de pályekezdőként kiesve az iskolából csak oda jutottunk be barátnőmmel. Lett volna talán más is, de nem akartunk várni. Kellett a pénz.

Közvetítő vett fel, oda mentünk tesztre, a teszt olyan volt, mint kb egy első osztályos dolgozat. Mennyi 4+3+11, Mennyivel megy a kamion, ha 40km/h-val megy, ilyenek. Utána valami gyöngykirakòs jött időre. Nyilván meglett mindkettőnknek.

Utána jött a próbanap. Játékgyárba mentünk, így próbábòl asztalhoz ültettek minket, és megnézték, hogy értjük-e azt, amit a műszakvezető beszél nekünk. Sorjázni kellett. Meglett ez is. Kb 1 óra volt. Utána mentünk a szállòra, az ingyenes volt. Másnap jött az első éles nap. Céges busz vitt minket a gyárba, 3 műszak volt, és 8 óra, fél óra ebédszünet.

Közeg: Kiégett vénasszonyok, akik savaztak mindenkit, mindenki szar volt, napi 8 órás téma az volt, hogy x miért nem jött dolgozni, y megcsalja a férjét, stb. Ebédidőben káromkodtak és azon vihogtak.

Fizetés: Szar. Nettó 190, és ez 3 éve volt az osztrák határ mellett.

Feladatok: Volt 30-40 gép, mindenki kapott egyet, kettőt vagy hármat. Aki hármat kapott is egy fizetést kapott. Elmondták mit kell csinálni, és csináltad 8 órán keresztül, mint a robot. Ennyi. Ha ebédelni mentél szóltál a gépbeállítònak, hogy állítsa le a géped. Ha kifogyott az anyag, vagy sorozatosan hibás terméket nyomott a gép szintén szóltál neki. Kb 10 beállítò volt. Ültek egy asztalnál, beszélgettek, telefonoztak, és egy megmozdult, ha szóltál neki. Nem nagy melò.

Műszakvezető: Egy sárkány nő. Jött oda állandóan ellenőrizni, és osztani az észt. Ha nem volt hiba, ő akkor is talált. 120%-ot teljesítettem, és neki még ez sem tetszett/többiek 70-80%-ot átlagosan/. Ennek van egy menete, hogy hogy kell kiszámolni, a gyárban megmutatják.

Feladat: Csomagolás, válogatás, dokumentum kitöltés. Kb első osztályos szint az egész.

Összességében rohadt szar. Három hetet voltam ott, és utána találtam a szakmámban melót, szóval leléptem.

Utána gyárban volt biztonsági őr. Na, ott egymillió feladatom volt. Kamionossal beszélni, járőrözni, dokumentumokat írni egesznap, 4 telefont kezelni, infòt adni dolgozóknak, kártyát osztani, stb. Rohadt kevés fizuért. Aztán azt is ott hagytam. A gyár szar hely, mindegy mit csinálsz ott.

Változó, gyár és gyár között óriási különbségek vannak. Voltam olyan helyen, ahol egy nap után azt mondtam, hogy ezt nem.

Ahol most dolgozok teljesen más. Nem szalag mellet vagyunk, úgy osztjuk az időt és a munkát ahogy akarjuk, persze nem feltűnően. Saját gépe van mindenkinek, az ő dolga kapcsolgatni, rendben tartani. A társaság változó, vannak megkeseredett alkoholisták, és megkeseredett diplomások is. Megy a klikkesedés, a fiatalok egymással, az idősek szintén. Én reggel már úgy megyek be, hogy a füles a fülemben van, egész nap zenéket, verseket hallgatok, néha letöltök egy-egy filmet, és ha könnyű munka van, nézem közben. A művezető hangos, de nem rossz ember, meg kell szokni. Egy vagy két műszak van, 8 órás. Itt az találja meg a helyét, aki magától is dolgozik, mert nincs szalag, ami kényszerítene, ezért sem maradnak meg nálunk sokan, meg azért sem, mert az öregek kicsinálják a fiatalokat, féltik a helyüket.

Több gyárban, üzemben is dolgoztam már. Röviden sz@r.

Attól is függ, milyen beosztásban dolgozol.

A legrosszabb a sima operátor, betanított munkás, van egy pár szüneted és annyi, kimész wc-re, vagy kajálni és spurizol vissza a gépre.

Egy fokkal jobb a gépbeállítóknak, szakmunkásoknak, ők úgymond viszik a gépeket, akkor melóznak, ha típusváltás, átállás, meghibásodás van. Vezetik a doksikat. De ők se nagyon mászkálhatnak el a géptől, folyamatosan felügyelniük kell a termelést.

A minőség ellenőröknek szabadabb mozgásuk van, ők mászkálhatnak az üzem területén, sok a papírmunkájuk.

Az ázsiaiak által üzemeltett gyárakban nagy a fegyelem. Nem nagyon foglalkoznak a munkavédelmi előírásokkal, bár viszonylag rendet tartanak.

Gyár és gyár között hatalamas különbségek vannak. Van olyan hely, ahol k<rva meleg van, por, kosz, dzsuva. Vannak klimatizált üzemek is, de nem a dolgozók miatt, hanem mert a gyártott termék megköveteli az állandó hőmérsékletet.

Stb.