Van itt olyan aki a mai napig nem tudja mit szeretne dolgozni, miből akarna megélni?
33 éves vagyok, dolgoztam már fizikait, irodait. Sok olyan munkám volt, ami egy ideig érdeklődéssel kötött, aztán mindig azt vettem észre, hogy inkább a volt kollégák miatt kedveltem az adott munkahelyet nem is a munkakör miatt. Dolgozni szeretek, mert úgy érzem, hogy kell az élethez. Én ha szabadságon vagyok 1-2 hét körül már marhára unom magam és kezd kiesni a napi rutin is.
Ami ijesztő, hogy a mai napig nem tudnám megmondani, hogy mit dolgoznék szívesen, ha holnap valami égi erő segítségével az összes tudást magamba tudnám szívni.
Talán IT terület, de szerintem azt sem tudnám a végletekig, meg egy időben érdekelt az online tartalomgyártás, de szerintem abban is kiégnék, plusz nem szeretnék híres ember lenni, jobb ez az átlag ember életmódja ezt jobban szeretem.
Ki mit dolgozna szívesen, ha választhatna vagy mit dolgozik amit szeret is?
Van.
Ha választhatnék, akkor online cikkíró lennék valami szép témában, ami mentes a politikától és a bulvártól és aminek ténylegesen a tájékoztatás, a felemelés a feladata és nem pedig a nép hergelése.
Vagy szívesen lennék moderátor fizetett főállásban, mert nagy fokú az igazságérzetem.
Sajnos egyikhez sincsenek kapcsolataim, így marad az útkeresés.
Én 36 évesen sem tudom, nem is dolgozok szinte
Sportolónak nagyon jó lettem volna
Azt élvezném ha taníthatnék valamit inkább gyerekeknek,pl valamilyen sportot
Vagy ha főnök lehetnék valahol
Vagy ha valamilyen természettudományos területén nagy tudású valaki lennék
42 vagyok, és a mai napig nem tudok mondani egy foglalkozást, hogy na ez vagyok én. Igazából sok minden érdekel, a legtöbb dologban jó is vagyok. De pocsék, csóró családi háttérrel sose tudtam diplomát szerezni. Papíron két szakmám van, de a takarótól a menedzserig voltam már minden.
Hasonlóan vagyok. Ha egy munkahelyet szeretek, az a kollégák miatt van. Váltani meg azért szoktam, mert a másik jobban fizet. Nem egyszer két állásban nyomom. Van háromféle önéletrajzom, mindig azt veszem elő, ami az adott munkakörhöz kell.
Néha azt érzem, hogy jó lenne egy fix szakma, baromira unok új állás után kajtatni. De hosszú távon (5+ év) még sehol se érte meg maradni.
Én is így vagyok sajnos. Sosem voltam semmiben kiemelkedően tehetséges és sosem érdekelt annyira semmi. Nem voltam rossz tanuló, de úgy érzem csak úsztam az árral. Főiskolára jártam, a jelenlegi munkahelyemen lassan 5 éve dolgozok.
Dolgozni kell, nem akarok itthon ülni. Viszont semmire nem tudnám jelenleg azt mondani, hogy na ez az álom munkám. Nézegettem nemrég képzéseket, de fogalmam nincs melyiket érné meg kitanulni.
28N
25 éves vagyok, dolgozom és tanulok jelenleg. Az álommunkám egy olyan állás, amit otthonról is lehet csinálni, nem kell emberekkel foglalkozni közben és csak pár órás valódi munkát jelent, de teljes munkaidőbe van bejelentve. Szívesen lennék festő, képzőművész is vagy foglalkoznék kutyákkal saját vállalkozásban, csak menjen a szekér :)
Egyszer dolgoztam egy panzióban, kb annyit kaptam, ami két kutya díjából összejött és voltak vagy 20-an... Na, ilyennek is szívesen lennék a tulaja, csak oda meg szükséges indulásnak, hogy legyen egy Budapesti vagy közeli kertesházad, nagyobb kerttel.
38 vagyok és én sem tudom :)
úgy igazából arra jöttem rá, hogy semmit nem dolgoznék szívesen., több tanfolyamot is elvégeztem már, sok helyen megfordultam már, volt ahol majdnem 2x annyit kerestem de nem volt hozzá kedvem az egészhez unalmas volt és a kollégák sem voltak szimpik...
Maximum napi 2 órát dolgoznék úgy 10-12-ig és ennyi slussz passz.
sokat gondolkodtam ezen az elmúlt években. Arra jöttem rá, hogy én nem akarok dolgozni. Olyan hivatást akarok amit nem munkaként élek meg és amiből napi 12 óra nem elég.
Még nem találtam meg mi ez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!