Hogy viselitek, hogy a munka elvette az életeteket?
Nyilván olyanoktól várok váaszt, akik hasonlóval küzdenek. Tehát senki ne írja hogy "nekem nem vette el az életem"
Semmire nincs idő mellette. Jobb bele se kezdeni, mert nem lehet belemerülni. Ha voltak érdeklődéseid, hobbijaid, el kell felejteni, mert munka mellett nem lehet. Vagy idő nincs rá, vagy a 8 óra a végletekig lehúzza az ember energiáját. Ha volt egyéniséged, azt is dobhatod, konkrétan mindent.
Nem most kezdtem, több éve, nem tudok beleszokni. Viszont annyira meg nem vagyok öreg, hogy az egészségem menjen rá, pedig már az is rámegy.
Hogy lehet ezt elviselni? Hogy konkrétan úgy kell létezned és tevékenykedned, hogy közben nem élsz és nem létezel?
Mondtam, hogy olyan írjon aki benne van.
Értékelem a segítő szándékot, de ezekkel nem tudok mit kezdeni.
1 Rettenetesen szűklátókörű vagy.
Honnan tudod, hogy nem voltam benne?
Honnan tudod, hogy nem dolgoztam reggel 9-től este 10-ig vendéglátásban?
Honnan tudod, hogy nem tudom mi a megoldás? Hiszen leírtam. Nézz bele! Necsak olvasd, amit írtam, értelmezd. Valós munkát végezz az életeden. Más nem fog helyetted. Sem itt a gyakorin, sem a facebookon. Sehol.
Lefordítom:
A kérdező nem a megoldást keresi a problémára, csak társakat keres hozzá, akikkel közösen siránkozhat a saját nyomorúságán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!