Bevigyem a kicsit dolgozni vagy szórjam már most is ki a szabikat?

#10 Nem feltétlenül a gyár a lényeg.

Kisgyereket semmilyen munkahelyre (irodába sem) vinnék magammal, mert:

-Ha én figyelek rá, akkor a munkámban nagyobb eséllyel vétek hibát

-Ha nem figyelek rá, akkor ott bent ki fog? Könnyen érheti baleset, vagy okozhat kárt.

Főnöködet kérdezd.

Nálunk (szintén iroda) NEM lehet gyereket bevinni. De nálatok lehetnek mások a szabályok.

Ne, nem oda való.

Oldd meg a felügyeletét máshol. Nyilván felelős szülőként felkészültél ezekre az eshetőségekre gyerekvállalás előtt...

Attól is függ, hány éves a delikvens, meg mit dolgozol.

Én emlékszem, mennyire keservesen unatkoztam, mikor szökőévente édesanyám muszájból bevitt a hivatalba. Semmit nem lehetett ott csinálni, inkább lettem volna egyedül otthon, volt olyan, hogy annyit nyavalyogtam neki, hogy ebédszünetben felhívta a nagyszüleimet, hogy ő most feltesz a vonatra, majd vegyenek le, és a cuccaimat viszi utánam este, mert ez így senkinek se jó, zavarom őt is, a munkatársait is, és folyamat nyávogok hogy inkább a papával lennék, ott volt mit csinálni.

Apám autószerelő-műhelyben dolgozott. Biztos, hogy ott is hátráltattam a munkát, ha másért nem, akkor azért, mert a kollégái - huszonéves férfiak - körülrajongtak, meg ott olyan munka folyt, amit az óvodás agyam is be tudott fogadni, legalább is, ha magyarázták nekem közben, hogy most ezt az alkatrészt kell kicserélni, és ez így meg úgy hajtja az autót, meg a gumiban keményebb a levegő, mint amit belélegzünk, azon elgondolkodtam, az lekötött. Édesanyám szellemi munkát végzett, azt nem fogtam volna fel olyan kicsiként, nem volt látható, tapintható, ellenben az, hogy az autó hogyan működik, az nagyon is érdekelt.

Persze, ha nem jelent rá konkrét veszélyt a munkahelyed, meg elvan magának, akkor jó ötlet lehet. Tudom, sok helyen nem opció az, hogy elküldelek a papához. Hozzánk is szokták behozni a gyerekeket, nagyon szeretjük őket, bár inkább csak délután pár órára, napközi helyett, aztán aki épp kummantani szeretne, az van, hogy inkább becsatlakozik korrepetálni :) Illetve volt egy kolléga, aki a szeparációs szorongásos kutyáját hozta be, és őt is imádtuk. Viszont azért egy kicsi gyereknek nyolc órát egy ingerszegény környezetben tölteni... Még minket, felnőtteket is megvisel.