Miért van az hogy egyik pillanatban "oda van értem" a kolleganőm,aztán eltelik egy kis idő és eszre sem vesz?

Fuh, nyálcsorgatva beleéled magad. Én nő vagyok, de ha valaki így fujtatna utánam, akkor már elvárnám, hogy legyen annyira menő gyerek, hogy elhívjon randira... tudod mi is megunjuk, ha nem történik semmi, csak jól tűröd a törődést. Burkolt szexuális célzásra én se reagálnék jól, a kacérság ugyanis nem azt jelenti, hogy randizni sem kell, elintézzük munka után a szertárban...

Szóval mi lenne, ha elhívnád egy vacsira ahelyett, hogy középiskolások szintjén csípitek egymást bent?

6 vagyok, ha nem vagytok házasok, nincsenek gyerekeitek, akkor miért nem szakítotok... ez mar régen rossz ha kifelé kacsintgattok.

Vagy szerintetek ez így rendben van? Vágyakozni valaki más iránt komoly kapcsolat mellett ér, ha konkrét megcsalas nem lesz belőle?

Ez is érzelmi szinten megcsalás, ha fizikailag nem is... nőként én ezt fájdalmasabbnak élném meg mintha egy egyéjszakás kalandot jelentene be. Vagyis nincs ha, engem csaltak már meg. :p

Vége lesz a barátságnak? Kérlek ne mondj már ilyen szánalmas dolgokat. Itt soha egyikőtöket se érdekelte a "barátság", csak a vonzalom az első perctől, ami necc, mert foglaltak vagytok. Ott kéne induljon a dolog,hogy legalább ezt ismerd be magadnak. Plusz ilyen szinten milyen barátság lehetne ez férfi és nő között? Önáltatàs 100%-on. Sőt, ha kiderülne, hogy nincs esélyed és nem akarnátok ezt a meglévő kapcsolatotok helyett, akkor legalább hamarabb lezárhatnátok ezt a játszmázást.

Elárulom, ha vele nem jön össze, kerestek másikat, akivel játszmák nélkül, gondolkodás nélkül belementek a megcsalásba.

Szóval vagy az nem éri meg, hogy félsz bedobni magad nála, vagy az, hogy ennek ellenére bennragadtok a kapcsolataitokba,amik úgy fest nem működnek