Az emberek nagy többsége miért nem szereti a munkáját? És miért nem vált, vagy tanul tovább?

Félreértés ne essék, egyrészt nem provokációnak szánom a kérdésem, másrészt nem ítélkezem senki fölött, csak tudni szeretném hogy miért van ez a jelenség általánosan, illetve egyén szinten aki érintett miért nem változtat, mi jár a fejében.

Tudom hogy sokaknak van gyereke, vagy kelet-mo.-n élnek, de a körülmények ellenére én azt látom, hogy -akár csak egy 1-2 hónapos képzés erejéig is- mindenhol és mindenki számára van valami amivel el lehet indulni egy jobb irányba.

A legtöbb kollégám akitől ezt eddig megkérdeztem, azt mondta hogy "öreg vagyok már a tanuláshoz, ennyi idősen hova?", "nincs időm" (holott a candy crushban elég szép helyen tart és jónéhány sorozatot is kivégzett már), és a 10+ éves tapasztalattal rendelkezőtől hallottam hogy "eh, hova kellenék..."

De nem kell mély beszélgetés hogy ezt a fajta hozzáállást észrevegyük; a társadalmi kultúrába bele van ivódva a "gyűlölöm a munkám nem akarok bemenni" poénok pufogtatása, illetve a "miért vagyok bent / haza akarok menni / alig várom a hétvégét/szabit/nap végét" csevegések is.

Nem ítélkezem senki fölött. Csak nem értem hogy miért él így a mai, lehetőségekkel teli világban, és szomorú vagyok. Szomorú, mert néhány barátomat, sőt, még családtagomat is érinti ez a jelenség.

És tanácstalan vagyok, meg félek. Ugyanis én ezt szeretném elkerülni, szeretnék boldog lenni, szeretném, ha a helyen ahol szinte annyit vagyok mint otthon, jól érezném magam, és amit napi szinten, mint "életfeladat" csinálok, azt élvezném és hasznosnak érezném.

Viszont a baj az, hogy mindenki így indult. Senki nem mondta fiatal korában, hogy "akarok egy haszontalan aktatologató munkát ahova minden nap szájhúzva járok be és eszemben sincs élvezni a napokat, csak túlélni". Mindenki álmokkal, tervekkel indul (általában), és ez siklik ki valahol.

Minden féle lenézés nélkül kérném az érintett embereket hogy meséljék el, a történetüket, hogy miért tartanak abban a helyzetben ahol, és miért érzik úgy hogy nem akarnak/tudnak változtatni.