Magyarországon az emberek nagy része miért szarik bele a munkába?

Előre is bocsánat a hangnemért, viszont szeretnék tanácsokat illetve saját tapasztalatokat hallani / gyűjteni arról, hogy vajon az ország más részén, más munkakörein belül is hasonló-e a munkamorál, mint amit én diákmunkásként megtapasztaltam.

Egy vidéki kisvárosban dolgozom kisegítő takarítóként egy turisztikai helyen, ahol a takarító / karbantartó személyzet fele "állandósként" van foglakoztatva, a másik része pedig a közmunkaprogram által van kiközvetítve ide. Azt tapasztaltam mindkét típus részéről, hogy magasról szarnak az egész munkára. Reggel 8-tól lenne a munkaidő, de nálunk fél 9-ig kávé szünet meg traccsparti az éppen aktuális magánéleti / munkahelyi témákról, pl. hogy mennyire szemétláda a főnökség. Aztán fél 9 / 8.45 után nekiindulunk kitakarítani az intézmény egy külön részét, aminek a java része abból áll, hogy nekünk kiosztják parancsba, hogy mit kell felmosni, fertőtleníteni, ők meg csak megkérdezik hogy pl. "WC papírt megnézted a mosdókban?" Nagyjából az a helyzet, hogy mi hárman diákmunkásként dolgozunk, ők meg elbolyonganak meg elcigizgetnek, közben folyamatosan parancsolgatnak vagy panaszkodnak, hogy mennyit kell dolgozniuk / fáj valamelyijük / egyéb.

Normálisan akkor látom őket dolgozni, ha a vezetőségből lejönnek hozzánk az irodából szétnézni, olyankor viszont kapkodnak, elfelejtenek dolgokat amikért plusz köröket kell tenni a takarító szertárba, csak emiatt elmegy legalább 10-15 perc.