Akinek van szabadideje munka mellett, az hogyan csinálja?

5 éve dolgozom és magamon is, máson is azt látom, hogy lényegében a munka mellett semmire sincs idő. Akik gyerekesek, konkrétan úgy szoktak panaszkodni, mint a vízfolyás és meg is értem őket.

Jelenleg tanulok, de ugyebár nyári szünet van.

Felkelek reggel, mostanában nálam is relatív gyors készülődés, a reggelit már bent a gép előtt szoktam megenni. Az út bicajjal 40 perc plusz zuhany, tömegközlekedés átlag 50-55 perc.

Beérek 9 körül, rugalmas munkaidőnk van. Ha 9-re értem be, 17:40-ig kell bent lenni (hogy nullára jöjjön ki az ember), de egyfelől gyakori a túlóra, másfelől a suli mínuszát nyáron tudom elégetni. Tehát átlag 18-ig bent vagyok.

Hazaérek 19-re vagy 19 előtt pár perccel.

Kis házimunka. Ha bicajoztam, sokszor hátizomra, karra edzek kicsit, ha tömegközlekedtem, akkor olykor komplexebben edzek. Előkészületek másnapra, vacsorakészítés.

Mire leülök, 20:30-21:00 van. Ekkor eszem meg a vacsorát és annyira kimerült vagyok lelkileg, idegileg, hogy össze-vissza szörfölök csak a neten, esetleg háttérzajnak megy egy nagyon színvonaltalan magyar sorozat manapság. Hobbim lenne a rajzolás, színezés, horgolás, de ezekre semmi erőm.

Home office-os napokon nem 2-2,5 órával, hanem csak 1 órával kevesebbet alszom az igényemnél. Általában home office-os napokon megyek uszodába, többek között mert közelebb van hazulról a kedvenc uszodám.

Emberekkel általában hétvégente találkozom és akkor igyekszem élményeket szerezni, nem minden hétvégén, mert az leszívna, de sokszor.

Emellett a lakás szalad, sokszor a szárítóról öltözködöm, a robotporszívó takarít, de ennyi. Online vásárolok, ritkán főzök, pedig egészségügyi okokból nem ártana.

A sulit eddig a távoktatás miatt bírtam valamennyire, multitasking, nem olyan fontos órák ellógása, igen némi csalás és elmondhatatlanul sok sírás, idegeskedés, depressziós hangulat...

A nyárra jellemző időhiányomat pedig tökátlagosnak érzem. A szomszédaim ha megállítanak, már előre tudom, hogy arról lesz szó, hogy éjfélig a dolgaikat csinálják, ahogy gyerekes keresztanyámból is csak dől a panasz, hogy regényt olvasni sincs ideje esténként, volt kollégám pedig lefekvés után hallgatott hangoskönyvet, mert akkor tudott rá időt szakítani.

HOGYAN csinálja az, akinek van ideje a dolgokra?