Amikor fáradt vagyok bunkó vagyok. Más is van így ezzel?

Nézzük kétfelől a dolgot.

1. A másik felé nem jelzed, hogy valami bajod van, de ők szeretnének tőled valamit, és te minden érthető ok nélkül elhajtod őket. Nem fogják érteni, hobgy miről van szó, tehát bunkónak tartanak, talán meg is sértődnek, ha látták, hogy másnak, máskor nem így reagáltál. Ezzel elronthatsz egy csomó kapcsolatot.

2. Esetleg mégiscsak jelzed, akár akaratlan, nonverbális jelekkel, hogy ehhez te most fáradt vagy (ásítás, lassú szemmozgások, vissza-vissza kérdezés), de a másik annyira asszertív, hogy ő most mindenképpen dűlőre akar jutni valamiben, és leszarja, hogy te most kivagy valamitől, és csak azért is nyomja-nyomja.

Az ilyeneket én is elküldöm, pedig lehet, hogy nem kéne. Ha valami munkáról, megbizatásról van szó, akkor néha azt szoktam mondani, hogy ez most nekem túl bonyolult, fáradt vagyok hozzá, hogy átlássam, írja meg inkább egy mailben, hogy mit akar. (Jellemzően nem szokták...)

Kedves Kérdező!

Nem picsogás azt mondani, hogy fáradt vagy. A te megfogalmazásodban bunkónak lenni rombolja a szociális kapcsolataidat, nem gondolod? Menj, és pihend ki magad :)

Az a jelenseg peldaul fiziologiailag magyarazhato, hogy vannak, akik ehesen ingerlekenyek. Nem cukorbetegek, de mar hisztisek, arrogansak.

Te viszont nem bunkon jossz ki jol a dologbol, hanem ugy, ha megmondod, bocs, hulla vagyok, faradt vagyok, stb.

Fáradtan csak nehezebben követem mit mond a másik, kifelyezetten bunkó akkor szoktam lenni amikor éhes vagyok.

Ilyenkor megkérem, hogy beszéljünk később és ha nem megy bele a halasztásba akkor a morcosabbik felemmel kell dűlőre jutnia.