Egyesek miért nem tudják, hogy hol a helyük?

Én sem tudom, hogy hol a helyem. Kollégáim. Szerint imposztor szindrómám van.

Főnök szerint nem érdekel senkit, hogy másik 4 ember munkáját végzem el, csak legyek kedves mindnekivel.

Én most, 40 évesen tanulom, hogy hol a helyem.

2 hete semmit nem dolgozom, csak kedves vagyok.

Mondjuk 2 hete még egy fél nap alatt megcsinálta egy 10 napos melót. Szóval azóta én nem veszek magamra munkát, csak amit adnak és más munkáját nem vagyok hajlandó többet ellátni, de mindenkivel kedves vagyok.

Én 40 évesen tanulom, hogy hol van a helyem.

Semmiképpen nem ott, ahol mások helyett is dolgozom és előre viszem a céget a legnagyobb bajban, hanem a kedves vagyok és csak azt csinálom meg, amit kötelező rész jutott most nekem - egy intj programozó.

Istenem, mennyiesze lehet olyanoknak, mint a 30-as.

Alapíts Kft.-t, aztán alkalmazz takarítónőt is bruttó 1,5 millióért, cserébe senkitőo ne várj semmit...

Multinacionális cégnél dolgozom, ahogy írtam, tehát elvileg a legkevésbé embercentrikus fajta.

Ehhez képest - mint említettem - nagyon korrektül fizetnek, ingyen tankolok, szalonból választhattam az Arteont, hivatalosan kötetlen a munkaidő, gyakorlatilag azért igyekszem hétköznapokon ott lenni, hétvégente "vásárlóként" benézni.

A vírus alatt is emberségről tettek tanúbizonyságot.

Tisztában vagyok a képességeimmel, ha vállalkoznék, valószínűleg sokszorosát eltenném, de nem jut eszembe, stresszmentesen és kényelmesen élek.

"A másik meg az, hogy hogyan tudják ellátni kevesebb tudással azokat a feladatokat? Arra készült otthon vagy a kocsmában, amíg én tanultam?'

Míg te a használhatatlan három diplomádra és a szintén használhatatlan négy OKJ-dra nyomultál, addig más kitanulta azt, ami a pozícióhoz kellett!

"Istenem, mennyiesze lehet olyanoknak, mint a 30-as."

És azoknak véleményed szerint mennyi esze van, akik mindent magukra vesznek? Ismered azt a mondást, hogy "kinek nem inge, nem veszi magára"? Te most egy személyes pozitív tapasztalat alapján akarod kétségbe vonni azt, ami általánosságban sajnos igaz. Nem állítottam, hogy minden munkaadó maga az ördög, de tedd a szívedre a kezed és úgy mondd, hogy nálunk a szakértelmet, a hozzáértést, a kemény munkát tisztességgel megfizetik.

"Alapíts Kft.-t, aztán alkalmazz takarítónőt is bruttó 1,5 millióért, cserébe senkitőo ne várj semmit..."

Még mindig maradjunk akkor az ész kérdésénél. Szerinted értelmes dolog egy ilyen eltúlzott és lesarkított példát hozni? Nyilvánvaló, hogy nem így értettem.

"tedd a szívedre a kezed és úgy mondd, hogy nálunk a szakértelmet, a hozzáértést, a kemény munkát tisztességgel megfizetik."

Nem az vagyok akinek a kérdést címezted, de a válasz határozott igen (leszámítva a közszférát)

Igen, sarkítottam a példámban.

Egy vállalkozás célja, hogy a tulajdonosának pénzt termeljen, minél optimalizáltabb forgalommal és nyereséggel működjön. Ennyi és nem több.

A HR- részleg célja, hogy adott pozícióra, a megfelelő kompetenciájú embert a lehető legkisebb költségvonzattal alkalmazza.

Ez üzlet, nem jótékonyság- mint mindenhol a világon.

Senki nem azért vállalkozik és kockáztat, hogy más jól járjon.

Esetleg te 4000 forintot adsz a taxisnak, ha 2100-at kér? Nem egyszer, jófejségből, mert óriásit beszélgettetek, hanem fixen.

Ezért rühelltem, hogy anno személyzeti vezetőként egy ebédlőben étkeztem a többiekkel.

Panaszkodtak a munkára, fizetésre, holott ők írták alá a munkaszerződést és árazták be az idejüket.

Kérdező, inkább az érdekeljen, hogy attól még, hogy nincs valakinek érettségije, lehet egy baromi hasznos szakmája, ami szakmunkás végzettség. És NEM 8 általános akkor a legmagasabb végzettsége, hiába vergődsz.

Mellesleg qrva magas lóról beszélsz, miközben te vagy itt munkanélküli a csodadiplomáddal (amiről azt is feltűnően titkolod, hogy milyen területen szerzett).