Volt már olyan munkahelyed, ahol a nagy főnök(ök), csak hosszas könyörgés után, vagy egyáltalán nem engedtek el szabadságra?

Velünk közölték, hogy addig nem vehetünk ki szabadságot, míg a felmondott kollégák helyére nem vesznek fel újakat, és azok nem tanulnak be :D :D :D

Amúgy már hónapokkal előre tudták, hogy pótolni kell őket, de mikor elmentek még mindig nem vettek fel senkit helyettük.

Végzős voltam, akkor történt köztem és a főnököm közt egy ilyesmi beszélgetés:

—Jó napot, XY Úr! Írtam Önnek egy hete, hogy jövő héten ilyenkor nem tudok itt lenni, mert vizsgám lesz, de nem válaszolt.

—Nem tudom magát elengedni, ne haragudjon.

—Nem haragszom, nem kérdés volt, hanem kijelentés.

—Az állása árán is elmenne vizsgázni?

—Igen, mert ha már ez a tét, a diplomám jobban sajnálnám, mint az állásom egy inkorrekt helyen. Mert valószínűleg ahol ilyen választás elé állítanak, az nem egy olyan hely, ahol maradni szeretnék.

Elengedett.