A tanár feladta házinak, hogy meg kell tanulni a Halotti beszéd és könyörgés első 10 mondatát. A kettőspont után új mondatnak számít?

Nem számít annak.

1.

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk.

2.

Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá.

3.

Ës mënd pȧrȧdicsumben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië.

4.

Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz.

5.

Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé.

6.

Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl.

7.

Ës az gyimilcsben hȧlálut evék.

8.

Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá.

9.

Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék.

10.

Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének.

***

Tehát, amit meg kell tanulnod;

Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremté kezdetben [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És mind[en] paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék az[on] tiltott gyümölcstől, és az[on] gyümölcsben halált evék. És az[on] gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és mind[en] ő nemének.

***

És onnantól már nem kell, hogy "Kik azok?"