Vállalnátok úgy gyerekekkel való munkát, hogy nem vagytok kimondottan nagy gyerekimádók?

Ha nincs mas lehetoseg szerintem en igen.

Vegulis egy munkahelyre se ugy megy az ember, h mindent tudna. Kitudja, meg a vegen kiderulne ertesz a gyerekekhez :)

Végülis egy próbát megér. Lehet úgy fogsz visszajönni, hogy teljesen megváltoztott a vélemenyed és gyerekimádó leszel. Ha meg nem, akkor sem vesztettél semmit.

Én már nem vállalnám be. Nekem kiskamaszként sokat kellett vigyáznom az unokatestvérekre, amikor rokonokhoz mentem látogatóba. Előtte imádtam a kisbabákat meg a gyerekeket, de aztán megutáltatták velem őket nagynénémék pont ezzel a dologgal, hogy rám hagyták a gyerekeiket.

Mindenesetre készülj fel lelkileg, a gyerek előtt semmi ilyet nem lehet kimutatni. Ultra strong wonderwomannek kell lenned, ha velük vagy.

Igen. A gyerekem legjobb tanára egy ilyen ember. A legjobb tanár/mentor, akot valaha ismertem. A gyerekek fegyelmezettek mellette és nem kényszerből, hanem mert felnéznek rá és tekintélye van. Egyik alkalommal beszélgettünk, akkor hozta szóba, hogy ő nem az a gyerekekkel gügyögős, elfogult fajta, nem is akar saját gyereket, mert idegen neki a gondolat, de szereti tanítani őket. Szerintem kiváló munkát végez és ha ő nem is rajong a gyerekekért, hanem úgy "elvan velük, elfogadja őket", a gyerekek rajonganak érte, a humoráért és a békés, laza viselkedéséért.

Rajta kívül is van pár példám nem gyerekmániás emberekkel, akik tökéletesen tudnak a gyerekekkel dolgozni. Talán pont azért, mert nem tudják őket klasszikusan gyerekként kezelni és nem vesznek el a gyerekdolgokban babusgatással, túlféltéssel stb :)

Én nem vállalkoznék ilyenre, de személy szerint engem kifejezetten irritálnak a gyerekek, és nem is tudok pár óránál többel eltolteni velük.

De ez rajtad áll. Ha van a családban, vagy ismerősöknél gyerek, esetleg próbáld ki, hogy milyen bébiszitter lennél, és döntsd el, hogy mennyire vagy képes kijonni velük.