Hogyan kellene viselkednem, mit tegyek?

Az a helyzet, hogy mostanában a munkahelyemen(óvoda) akárki hiányzik, engem ugrasztanak a helyére, időnként egyszerre vagyok két helyen. Minden sz*rt megcsinálok, kérés nélkül, sokszor egyedül csinálom más munkáját is. Mégis azt látom, hogy sokaknak még ez sem jó és előre tudom, hogy ha lejár a szerződésem, meg sem próbálnak majd affelé hajlani, hogy maradhassak. De persze a kéthetente(túlzás nélkül) táppénzen lévők marasztalására igenis hajlanak, és hiába fő a fejük miattuk, mindig ők a jók, nem pedig az, aki mindent megcsinál és ledolgozik egy évet táppénz nélkül. A másik meg az, hogy engem és 1-2 kollégát minden gyűlésből kihagynak, mi nem számítunk, mi majd talán megtudjuk valahonnan az ott elhangzottakat, vagy sem. Előfordul, hogy egy órával a munkaidőm lejárta előtt is képesek szólni, hogy maradjak, én marha meg rábólintok, mert reméli a hülye fejem, hogy talán ez jó pont. De nem, itt az a jó, aki figyeli a kollégákat és szállítja az infót a vezetőhöz, na meg az, akik állandóan lógnak(miattuk kell maradnom tovább mindig). Nem egyszer csinálom mások munkáját is szó nélkül, de ha szóvá teszem, egyből ugranak nekem. Nem fogok szülni, nem megyek másfelé, szeretek itt lenni, de előre tudom, hogy akkor nem jutok majd eszükbe, amikor hosszabbítani kellene a szerződésemet, hiszen akkor én vagyok az első gondolatuk, amikor maradni kell más helyett, de ha valami nekem kedvező dologra lenne szükség, akkor már nem vagyok fontos. Ha egyedül viszem a csoportot, a kutya sem néz rám, a szomszéd csoportban dolgozó 3 dolgozó képes végignézni, ahogy egy egész csoporttal kínlódom egyedül, a vezető is olyanok kezét fogja, akikét nem kéne.

Annyira megalázó, itthon veszekszem mindenkivel, mert itt tudok kiengedni. Szeretek ott lenni, ezt tudják is, de azt is tudhatnák, hogy ha nem leszek, nem lesz még egy ilyen marha, aki mindent, első szóra megcsinál...