Tényleg nem kellene így viselkednem a kollégáimmal?
Nos a helyzet:
21 èves lány vagyok, 5 hónapja dolgozom a melóhelyemen. 20-an dolgozunk a cégnél, abból 5 nő, a többi férfi. Nőkből is én vagyok a legfiatalabb, a többi 35 feletti. Férfiakból is csak 3-an vannak 35 alatt. Szinte mindenki 40-45 körüli.
Imádom a munkàmat és a kollégàkat is. Mindig ilyesmi helyről àlmodtam. Nincs sz.rkavarás, nyilvàn nem mindenki puszipajtás a màsikkal, de igyekszünk jóban lenni egymással. Főleg én. Èn a többieket nem csak munkatársamnak tekintem, hanem baràtaimnak is. A két közvetlen kollégàm egy 45 és egy 55 èves férfi. Nekik minden nap mesélek hogy mi történt velem reggel vagy tegnap este, ők örömmel hallgatjàk. Beszàmolok pl a pasiügyekről is. Sosem mondtàk hogy ne legyek ennyire nyílt, inkább örülnek hogy ilyen vagyok. Mindig azt mondjàk hogy én viszek életet a helybe :D
Tényleg igyekszem mindenkivel jóban lenni, mindenkit a barátomnak tekinteni. Nekem fura hogy egész nap ülünk egymás mellett és nem tudunk a másikról semmit, csak munkáról beszélünk. Én nem ilyen vagyok. És tényleg azt veszem észre hogy ez bejön a többieknek is. Szinte egész nap megy a viccelődés, hülyésgetés, kétértelmű beszólogatàs. Még egy olyan kollégám is teszi napi szinten a kétértelmű vicceket, aki teljesen "kocka", merev, önző.
És én tényleg azt veszem észre, hogy ez jó a többieknek, és tényleg szeretnek engem.
Na és most jön a lényeg:
éppen ezek miatt én úgy érzem hogy lehet "testi kapcsolat" is köztünk a munkatársakkal. Mert észrevettem hogy ők sosem érnek egymàshoz. És ez nekem fura.
Pl mikor nekem kiderült hogy maradhatok az albérletben - ahonnan azt mondták hogy ki fognak tenni - egyszerűen berontottam az irodában és a nyakàba ugrottam mindkét embernek aki ott volt. Mondjuk kicsit furàn néztek akkor :D de olyan is volt hogy egy nehéz dolgot megcsinàlt nekem egy kollégàm mert én nem tudtam hogy kell, és utàna adtam neki egy puszit a fejére. De minden naposak, hogy pl ha látom hogy valakinek valami baja van,megsimítom a karjàt. Ma nagyon ki volt borulva egy kollégàm (kb 50 éves férfi) én meg odamentem hozzà és megöleltem (ő vissza is ölelt).
Szerintem semmi rossz nincs ezekben az apró mozdulatokban.
Viszont. Lakótàrsam (25/F) szerint ezeket nem kellene csinàlnom, mert a pasik ezeket simàn félreértik.
Ti mit gondoltok erről?
válasza:
válasza: válasza:Aranyos vagy. Én is így dolgoztam az 1. rendes munkahelyemen,hogy barátok voltunk inkább, mint kollégák. De itt sem panaszkodhatok pl, mert összejárunk itt is munkán kívül is.
De! Ellenkező nemű kollégámat eszembe sincs ölelgetni, pláne puszilgatni..
Persze, hogy félreérthető, tapasztalat, hogy nekem ennél kisebb gesztusokat is vettek már flörtnek, bátorításnak..hát még ha simogatnám a karját is valamelyiknek?
Amit a lakótársad mond, én is így tapasztalom és jogos.
De majd meglátod.
Mellesleg még egy szeméyles megjegyzés a tapizgatáshoz:
nekem is van egy kollégánk, akit bírok ( pasi), ő egy 10-essel idősebb.
De nem igazán érzékeli mindig a személyes szféra határait, meg volt, hogy megsimította az arcomat pl, ilyenek...
Nekem ez is baromi furán hatott, ezek nem bevett szokások egy haveri/baráti kapcsolatban sem. Bizony elsőre én is csak néztem, és tudod észrevettem, hogy azt, hogy pl nagyon közel áll pl "testi kontaktba" került a kolléganőmmel is, és láttam rajta is, hogy akkor hirtelen neki is kellemetlen volt.
A srác ezt gondolom nem méri fel, hogy másnak ez picit sok kategória, de ugyanez érvényes a te helyzetedre is.
Majd meglátod, amikor az első pasival lesz kellemetlen emiatt, mert ő majd másnak veszi a közeledésedet. Én sem véletlenül nem vagyok ennyire érintős, ölelgetős a pasi haverjaimmal, mert még így is volt ezekből párszor "gond".
26N
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!