Van olyan része a munkátoknak, amit teljesen feleslegesnek tartotok?

Gpyógyedagógus vagyok, egy Peddagógiai Szakszolgálatban. Minden hónapban le kell adnom egy munkaidőnyilvántartást szép A4-es lapon, ahová golyóstollal beirkálom, hogy napi 8 órát dolgoztam, 8-16 vagy 10-18 óráig. Ezen belül jelölnöm kell a gyerekekkel töltött órákat is, amit amúgy egy elektronikus rendszerben is nyilvántartunk. A feladataim többi részét (telefonálgatás, megbeszélések, szakvélemény írás, felkészülés) akkor csinálom, amikor akarom, (otthon, mert a munkahelyemen ehhez se asztal, se telefonvonal, se egyéb feltétel nincs), és a kutyát nem érdekli, belefér-e a napi nyolc órába, esetleg mindet a hétvégén, esetleg éjjel intézem.

De minden hónapban eltöltök negyed órát az A4-e papír pontos kitöltésével, és ugyanezt csinálja még sok-sok kollégám. Ráadásul a fenntartónál valaki nekiül, és összeadogatja ezeket a számokat, esetleg összeveti a szabadság és táppénzadatokkal, hátha talál vamai eltérést...

2-nek: Ne add fel!

Én ismerek néhány embert, aki ilyen reménytelen helyzetből is kitört. Pl. a 20 éve VIII. kerületben rosszlánykodó, iskolátkerülő, végül intézetbe jutó roma barátnőm sok kanyar után estin leérettségizett, ápolónői végzettséget szerzett, és most már Németországban neveli a gyerekeit.

És ez azért sikerülhetett neki, mert valahol, valaki elhitette vele, hogy képes rá, hogy jobb élete lehet, mint az anyjának.

Hátha a sok százból néhánynál neked is sikerül.

Adminisztrációs részben vagy egy csomó felesleges. A sok papírozás. Hiába van minden elektronikusan, akkor is kellenek a bizonylatok papíron is, mert egy elszámoláshoz csak papíron lehet benyújtani mindent.

Vagy amikor olyan igazolásokat kérnek szerződéshez, pályázathoz, amit bárki megnézhet már online, naprakész rendszerekben. De az nem jó, amit ott letöltesz. Kérjél róla külön igazolást.

Az egész munkámat feleslegesnek érzem, a vendégek csicskàsnak néznek és informàciós pultnak. Valaki odajön és ràmkràkog, meg felrúgja a vizemet a székem mellett, de kollèganőm vizèt múltkor el is loptàk. Így köszönik meg a drága vendègek, hogy az életükre vigyàzunk napi 12 órában.

Inkább olyan része van amit nem értek. Minden este zárás előtt nekünk kell kiszedni minden szemetest(persze kesztyűt vagy hasonlót nem adnak, volt hogy még szemetes zsák sem volt, otthonról kellett vinni). Valakinek döglött galambokat kellett leszedni a tetőről(ezt is kesztyű nélkül), meg csempèt kellett surolnia, pedig senki nem takarítónőnek van felvève, hanem csúszdakezelőnek/úszómesternek.