Miért érezhetem magam szánalmasnak, és feleslegesnek ha iskolába vagyok, vagy épp ügyet intézek?

Már tényleg unom, hogy folyton azt érzem, hogy teher vagyok bárhol is vagyok. Ma suliba kellett felelni, végigment a naplón a tanár és én azt mondtam, hogy nem megyek ki, pedig kettesre simán tudtam volna, de azt éreztem, hogy ha elkezdek beszélni nevetséges leszek. Nem merek elmenni az önkormányzatba elintézni pár dolgot. Úgy érzem ilyenkor, hogy a másik ember szemszögéből nézek magamra ( csak képletesen) és folyton azt érzem, hogy miért van itt ez a dagadt gyere csak húzza az időm...

Viszont vezetés közben meg ki tudok bontakozni, ha szívózik velem valamelyik közlekedőtársam, nyugodtan szépen elmondom neki, hogy legközelebb okosan. Akkor nem érzem magam frusztráltnak.

Sajnos csajozni még nem próbáltam, egyszerűen félek tőlük és nincs is úgy beszédtémám velük, pedig heteroszexuális vagyok.

Meg a legdurvább, hogy attól félek, hogy gyökérnek bélyegeznek meg, holott eléggé cinikus vagyok ha beszélgetek, néha olyan 1 héten 1-szer kétszer szoktam.. néha érzem, hogy jó lenne beszélgetni valakivel..

19 éves fiú vagyok, és igen középiskolás ez azért van mert általános iskolában sikerült megbuknom. Tehát részben hülye is vagyok.