Nem lehetne hogy Magyarországon legalább a magányos emberek problémája megoldódhasson?

Szerintem az állam nem tudja átvállalni azt a feladatot, hogy "magányosoknak párt keressen" - érdekelne, miképpen gondoltad e probléma megoldását.

Én is magányos vagyok egyébként, tudom, hogy senki sem fog becsengetni, hogy "szia, ismerkedjünk meg", esetleg "figyelj, próbálok számodra ismerősöket, barátnőt találni".

Ismerek olyan, nem rég megözvegyültet, aki egyedülálló lett, de nem magányos.

Az elhúnyt iránti szeretete mellett elfoglalja magát, hogy egyedülálló létére ne legyen magányos.

Kizárt, hogy bárki ajánlására is társat vegyen maga mellé.

.

Milyen megoldásra gondolsz?

Kényszerházasság, kényszer-együttélés?

Te drága... Picit állj meg és gondolkozz is!

Azt hiszed, hogy csak a magányos embereknek vannak problémáik?

Gondold át:

Az emberek nagy része csőlátású, öncentrikus, empátia és a kreativítás kihalóban.

TE aki egy napon szint úgy megszületett a világra, mint bárki más s idővel kilép a szülő szoknyája alól, mindegy milyen rossz vagy jó is volt a múlt:

A döntés, cél/céltudat a TE KEZEDBEN VAN!

TE haladsz a rossz vagy jobb úton s te bármikor alakíthatod, tudatosan vagy tudattalanul, céltudatosan vagy csak sodródva, megfontolt döntések vagy "áh mindegy jól van ez így"....

A mentalitás, pozitív vagy negatív gondolkodás, motivációk..stb ezt NEKED KELL ÖNMAGADBAN MEGHATÁROZNI ÉS TUDATOSÍTANI!!!

NEM PEDIG MÁSTÓL ELVÁRNI DOLGOKAT!

A testedben TE vagy benne, a gondolataidat csak te tudod, irányítod.

Te vagy akinek a jobb utat kellene keresni céltudatosan s ha magadnak való is vagy az elméd legyen nyitott.

Kérdéseim:

Miből gondolod, hogy a TE bajodat (aminek 97%-ban TE vagy a gyökere), azt miért Magyarországnak kellene megoldania?

Honnan indultál, milyen voltál?

Hova jutottál, milyen a jelen helyzeted?

Mik/ ki/kik ennek az okai?

A gyenge, önsajnáltatók ujjal mutogatnak pl az országra, felmenőikre, árulóikra, rossz kollégákra...stb

A vulgáris személyeknek egyszerűbb valakit/valamit szidni s mutogatni a másikra, az helyett, hogy szembe nézzenek önmagukkal és Saját problémájukkal!

Az igaz önismeret s az igaz belső változások a legnehezebbek, de ha azon túljut az ember s megoldja azokat szinte kirobbanóan felszabadul testileg-lelkileg s mentalitásban is.

TE döntöd el változtatsz-e magadon vagy "megbújsz a csigaházadban".

Az esetek zömében a magány probléma forrása is TE (önmagunk vagyunk) vagy!

A negatív, rossz indulatú emberre ki a franc akarna csak társalogni is?

Mi jó származik abból, ha ilyen emberrel barátkozna egy másik embertársa?

Semmi.

Sőt a társaság megválasztása IS drasztikus hatásokkal van az emberek személyiségének fejlődésében.

Pl gyári dolgozó elvegyül a pletykás rossz nép között s nagyrészt negatívumok veszik körül.

pl testvére, aki szintúgy ott kezdi a "nagyvilágba "lépést az alap kereset miatt ő figyelmen kívűl hagyja ezek emberek társaságát és csak munkával kapcsolatos értelmes kommunikációt tart csak fenn a szükség miatt, DE megismert vagy már ismer olyan embereket, akik pozitívak, előre gondolkodnak s a jobb utat s megoldásokat keresik, célokat, amiket pl egy délutáni tea, süti, pizza mellett megosztanak egymásnak, infókhoz jutnak egymásról és egymástól.

Szerinted melyik testvér az, aki többre fogja vinni és miért?

Szimpla felfogás.

(megsúgom: A gyárba bele olvadt emberke jelenleg alkohol s magány emészti;

A leányzó, aki nem törődött a negatívumokkal és csak arra fókuszált, hogy mi az ami jobb és előnyére válhat az életben...

Nos ő jelenleg egy gyógyszergyártói lánc ifjú tulaja.

Mindegyik ugyan abból a szomorú gyerekkorból és szegénységből lépett ki, ugyan úgy 8általános és egy érettségi volt a kezükben. 2 év korkülönbséggel.

Mindegyiknek egyforma körülményei voltak kezdetben s ÖNMAGUK DÖNTÖTTEK/cselekedtek.)

Gondolkodj s elmélkedj, összegezz!

Ki vagy?

Milyen ember vagy alapból?

Melyek azok tulajdonságaid , érzéseid/érzeted és dolgaid amiket az élet s te magad formáltad a múltban?

Honnan indultál?

Hol tartasz jelenleg?

Miért, mit tettél s küzdöttél-e a jobbért?

Kerested-e valaha igaz önmagad?

Kerested-e valaha a más s jobb utakat, lehetőségeket?

Van-e jövő képed?

Miért van/miért nincs?

Miért ne lehetne jobb?

Mikhez értesz, van-e esetleg olyan érzéked, tehetséged, amivel előrébb juthatnál?

A szemétdombot maga az ember teremti meg magának s dönti el:

Szelektálja-e s rendezi a dolgokat vagy elücsörög azon a szűrke mindennapjaiban egy mókuskerékben.

Azt se feledd!:

A magányos embernek csak önmagát kell ellátni s rendbe rakni.

De pl nézzünk egy olyan embert akinek pl meghal a párja s egyedül marad a gyermekeivel(3)...

Nah az ő kezében nem csak a saját élete, hanem gyermekeié is ott van.

Ne haragudj, de kimondom:

Fogd be a szádat és ne nyavajogj, siránkozz, ne ujjal mutogass és ne mástól várd a SAJÁT ÉLETED HELYREHOZATALÁT, HANEM TEGYÉL ÉRTE!!!

NAH EZÉRT TART OTT AZ EMBERISÉG AHOL!

Kezdd el összekaparni magad és ha igazán elismersz dolgokat, felnyitod a szemedet és változtatsz agyban, majd teszel is a dolgokért!

Tudnék nem egy olyan pl-t mesélni, akik nálad rosszabb helyzetből nőtték ki magukat s sikeresek lettek.

De nem azért mert pl az ország segítette őket, nem kaptak segítő kezet, nem számíthattak senkire csak ÖNMAGUKRA.

Értékeld és összegezd Magadat!

Sok sikert!

A siker pedig nem fog magától ott teremni az életünkben!

Tegyél érte!

Hajrá!