Ritka típusú emberek! (INTJ-k, INTP-k, INFP-k és INFJ-k)! Ti hogyan találtok magatokhoz való társaságot?

Sehogy.

Van két haver, (nem lehet barátnak nevezni őket) nagy a távolság köztünk.

Társ egyáltalán nincs, és nem is nagyon szeretnék.

INFJ

16/f

Pedig INTJ vagyok. Többször töltöttem ki a tesztet, párévente egyszer. Mindig INTJ voltam.

Szükségem van a figyelemre

Nehezen, pár barátom maradt, a kapcsolataim nem tartósak sajnos, 1 ember van aki igazan közel áll hozzám őt 17 éve ismerem, meg 2-3 jó barát de ritkán talalkozunk. A akiket munka helyen ismertem meg, 1 kivétetelel mintha ollóval vágták volna el azokat a kapcsolatokat. Nehezen nyílok meg.

32, INFJ

INFP vagyok, nem igazán vannak barátaim, de annyira nem bánom. A tesóim szintén ilyen beállítottságúak, velük egy húron pendülök, a barátom elég extrovertált, de így kiegészítjük egymást.

Addig volt ez rossz, amíg suliba jártam, ott zavaróbb, ha az embernek nincsenek barátai. Szomorúan fog ez hangzani, de a lúzerek közé tartoztam az iskolában, azokkal lógtam, akik szintén lúzerek voltak.

25N

Nehezen. A legtöbb ember fáraszt, idegesít vagy csak egyszerűen nincs azon a szinten hogy normálisan tudjak velük beszélgetni. 1-2 ember szokott lenni egyszerre az életemben, akikkel az elvárásaimnak megfelelően tudok beszélgetni, a többi vagy funkcióember vagy nem választható elem.

INTJ

Én INTP vagyok, a férjem INTJ. Vicces barátságos viták szoktak néha kialakulni köztünk, mert hiába ugyanaz a véleményünk, valahogy mindig elbeszélünk egymás mellett, kell egy kis idő mire rádöbbenünk, hogy a másik is ugyanazt magyarázza hevesen. Alapjáraton viszont megegyezik a világnézetünk és baromi jól kijövünk :)

Társaság téren mér kevésbé vagyok szerencsés. Csúnyán fog hangzani, de csak akkor tudok ellavírozni az emberek között, ha hülyének nézem őket és meg sem próbálok a magam szintjén kommunikálni - még ha nyilván nem is vagyok mindenkinél okosabb, ez a tuti stratégia :)

Sokáig tartott míg rájöttem, hogy ami téma nálam unalmas vagy egyenesen ciki, így normális esetben fel sem hoznám, másnál alap. Megtanultam, hogy csak ilyen dolgokat húzzak elő. Ha valamire rásütöm hogy hülyeség, az a hétköznapokban tökéletesen beválik. Nyilván untatnak és fárasztanak az ilyesféle beszélgetések, de nem közösíthet ki az ember mindenkit maga körül, meg kell tanulni könnyeden cseverészni is.

Elengedni persze már nem merem magam családon kívül, mert ütöttem már meg többször a bokámat ilyen fene tudja milyen kategóriájú, elkényeztetett pcsákkal, akik ugye nem logikus megoldást várnak a teljesen lényegtelen hétköznapi problémáik megoldására, hanem hogy sajnálgassák őket. Csendben maradni tudok, na de megjátszani már nem fogom magam :)