Ritka típusú emberek! (INTJ-k, INTP-k, INFP-k és INFJ-k)! Ti hogyan találtok magatokhoz való társaságot?

Csatlakozom a sehogy táborhoz. Van néhány ember, akivel beszélgetek, és van kapcsolatom is. De szorosabb baráti kapcsolataim nincsenek. Az emberek többsége nem szereti, ha valaki keveset beszél, zárkózott típus. Furának találják, hogy valakinek nem jár folyton a szája, és akkor jönnek a teóriák, hogy biztos beképzelt, többnek hiszi magát nálam, mert nem beszélget velem stb. :D

Szóval a lényeg, hogy nehezen.

22L

INTJ vagyok, igazából a "társasággal" csak felszínes kapcsolatom van, ha hosszú időt velük kell töltenem, akkor már nem érzem jól magam velük és fárasztó. Akik - úgy ahogy - megértenek és valamennyire belelátnak az igazi énembe, azok csupán 2 ember, de ők már 10+ éve.

A párkapcsolatra pedig no comment, annak ellenére, hogy sokszor érzem magam egyedül, olyan szinten képtelen lennék összekötni senkivel az életem.

21/F

INTJ, és nem hasraütésre írtam, nem tudom minek kell lepontozni. Benne van a leírásukba is pl, amit röviden megjegyeztem:

"Érthető, ha barátaik és kollégáik csendes extrovertáltnak gondolják őket, de nem szabad elfelejteniük, hogy a Védőügyvédeknek néha kell egy kis magány ahhoz, hogy leeresszenek és újratöltődjenek, és hogy ehhez hirtelen, látszólag minden ok nélkül a háttérbe kell húzódniuk."

INTJ vagyok.

Viszonylag könnyen, sosem szerettem a magányt így gyorsan találok egy társaságot, akik mellett elköteleződök és lassab felépítenem magam, kiismerem a többieket, elhelyezem magam valahol a csoportban majd kitűzöm a tervet hogy hova akarok fejlődni.

Minden újabb társaság esetén egyre könnyebben megy és egyre magasabb szintre kerülök