Miért kell nekem mindig egyedül lennem?

Az egész életem romokban. Mindig egyedül vagyok és ugy érzem ez sosem változik meg. Emlékszem 12 évesen a tanárok beszélgettek rólam hogy mindig egyedül álltam az iskolai udvaron a szünetekben mig a többiek játszottak. Egyszer meg több tanár is kijött és engem néztek hogy egyedül állok a szünetekben az iskolai udvaron. Volt hogy valamikor oda akartam valakihez menni és szó szerint elzavart. (Kb 11 évesen) Tudom ezek nagyon rég történtek, de nem tudom kiverni a fejemből. Most is ugyanugy egyedül vagyok. Azt a szót hogy barátság én soha nem tapasztaltam meg.

21/F