Tegnap töltötte volna be a 25öt Elliot Rodger. Csak én gondolom úgy, hogy amit a pubertáskorról mondott, az a mai napig helytálló?

"amikor a pubertáskorba érsz, az életed vagy magáva a földi paradicsommá, vagy egy élő pokollá válik, attól függően, hogy mennyire kedvelnek a lányok, vagy hogy kedvelnek-e egyáltalán"

Szerintem sok magányos ember becsapja megát, megpróbálja meggyőzni magát, hogy nem annyira fontos dolog, megpróbálja elterelni a figyelmét különféle elfoglaltságokkal, de mégis tanulmányok igazolják, hogy mennyire káros a lelki és a testi egészségre is a magány, valamint a szex hiánya.

Az ember elterelheti a figyelmét, "fejlesztheti" magát az élet többi területén, de onnantól kezdve, hogy szexuálisak vagyunk (10-13) az egyik legmeghatározóbb szempontjává válik az életünknek.

Sok szülő, akinek autista gyereke van, naivan azt gondolja, hogy a tizenéves fia attól boldog lehet, hogy matekversenyeket nyer, zenél, ilyesmi, miközben ezek a dolgok csak arra jók, hogy eltereljék a figyelmét.

Nem véletlen, hogy az egyetemen gyakran a korábban rosszabbul tanuló, de gazdagabb társasági és szexuális életet élő fiúk az igazán sikeresek.

A félreértések elkerülése végett, elítélem, amit Elliot tett, de sok dologban igaza volt.