Ennyire nincs szükségük az embereknek a szeretetre? 😞
Néha rámjön az "5 perc" (ami amúgy inkább több nap), ilyenkor legszívesebben mindenkit megölelgetnék megvígasztalnék, felvidítanék...de általában ilyenkor hagynak engem a leginkább figyelmen kívűl...
Én olyan szívesen segítenék másoknak, ha nem tudok többet néhány kedves szónál, akkor annyival...meghallgatnám a problémájukat...és el sem várom, hogy ezt viszonozzák, nekem csak az kell, hogy valakit szerethessek, akár csak barátilag is...de egyszerűen bunkón elküldenek, a leginkább az "ütött le", amikor egy srác, akivel állítólag barátok voltunk (már az sem), írta, hogy milyen sz*r kedve van, megkérdeztem, hogy miért, erre "mindegy"...erre próbáltam kicsit úgy tenni, mintha nem is érdekelt volna annyira, ezért azt írtam, hogy nem muszáj elmondania...ő pedig kioffolt azzal, hogy "nem is akartam" (mármint hogy elmondani a problémáját)...komolyan már lelki szemetesnek sem vagyok jó?! Ilyen szinten megunták az emberek egymást, vagy mi van??:c
Becsülendő hozzáállás kérdező, de sajnos a saját példámból is kiindulva az emberek sokszor tényleg elszigetelődnek.
Mikor az ember egyre többet csalódik, érzelmileg lassan eljut egy féltégla szintjére.
Dehogynem!
Minden embernek szüksége van rá, de azt ők határozzák meg, hogy kitől fogadják el a szeretet és kitől nem. Sajnos sok esetben olyantól várják, akitől nem kapják meg. Azt pedig elutasítják, aki örömmel adna nekik. Ez nem bunkóság, vagy ilyesmi, egész egyszerűen csak szimpátia kérdése a dolog, ami elsősorban ösztönösen dől el, nyilván te se örülnél neki, ha olyan ugrana a nyakadban, aki nem szimpatikus.
Én is hasonlóan voltam. És én még igényeltem is, hogy valakivel tudjak kicsit beszélgetni a bajokról. Mára eljutottam oda, hogy ennek semmi értelme. Az embernek csakis saját magával kell foglalkoznia. Ha kell a barátjának segítség, akkor neki segíteni tessék, legyen a probléma lelki, vagy más eredetű. A lényeg, hogy nem kell keresni az emberek bajait, nem szabad nyaggatni őket, hogy mondják már el, mi nem jó, egyszerűen hagyni kell őket és, ha te kellesz nekik, akkor majd szólnak.
Nekem is egész jólesne egy ölelés, de mostmár az sem kell. Lelki szinten teljesen elsötétedtem és már nem érdekel, hogy semmilyen formában nem érint a szeretet.
Kérdező, te biztos egy jó ember vagy, de hidd el: magaddal kell foglalkoznod!
Nem azt mondtam, hogy Jehova tanúi-módban zaklatom ezzel az embereket 😃😃
De...én nem akarok "lelkileg elsötétedni" (#17-es szavaival élve), és rossz látni, amikor másoknak valami problémájuk van, pláne amikor a saját barátaimnak 😔😔
Nekem nagyon is szükségem lenne szeretetre, mert annál erősebb dolog nincs a világban. Aki boldog nem lesz beteg, nem lesz agresszív, nem lesz szélsőséges.
Viszont nekem egy olyan nő kell, akiből még nem veszett ki a jó, pozitívan látja a világot, ha valami bajom van akkor képes felvidítani, nem csak elvárja hogy én keressem, de ő semmit se tenne meg értem, mint ahogy az emberek 90%-a manapság. Gondolom elég fiatal lehetsz még. Érezni az írásodban azt a jóságot, ami csak a gyerekekben van meg :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!