Lehet egy remete típusú életet élő embernek boldog élete?
Harminc feletti férfi kollegámról van szó, aki bár itt a munkahelyen abszolút nem különcködik, de mint megtudtam ha nem dolgozik akkor otthon van egyedül, sehova nem megy, senki társaságát nem igényli. Nincsenek barátai, a szülein kívül senkivel nem tartja a kapcsolatot, és azt mondja, hogy még párkapcsolata sem volt soha.
Lehet boldog így valaki? Az ilyen életnek van egyáltalán értelme? Így fogja leélni a hátralévő életét hogy csak munka meg otthonülés?
a boldogság és a teljes élet illúziók
törődj magaddal, ha másokon nem akarsz segíteni, csak kibeszélni azt amiről nem tudsz semmit
Voltak barátaim, akik közül az egyik folyton kibeszélt, elhordott mindennek, követelőzött, a szememben meg jópofizott > megszakítottam vele a kapcsolatot, erre a másik barátnőimet is "maga mellé" állította, így senkim sem maradt.
És tudod mit?! Sokkal felszabadultabbnak érzem magam így, megszűnt a nyomás, a folyamatos idegeskedés (Vajon most mit szól be, vagy minek hord el, stb.).
Szabadidőmben írok, olvasok, zenét hallgatok, vagy kiülök egy parkba, rajzolgatok, ilyesmik, és nem vágyom lány-társaságra (soha nem is jöttem ki igazán csajokkal, épp ezért, mert felszínesek és irigyek).
És emberek közt is lehetsz magányos, én az utóbbi egy évet társas magányban töltöttem, egy pokol volt, az egészségem is ráment - lefogytam 26 kg-t.
Most lényegében egyedül élek, és ezerszer jobb, visszajött 14 kg, vidám vagyok, mosolygós.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!