Túl hamar nőttem fel, ezért nincs senkim. Mit tegyek? 13/L

Már felnőtt vagyok. Aki elhiszi, elhiszi, aki nem nem. Nem hibáztatlak titeket, ehhez pár sor írás nagyon kevés, de könyörgöm, legalább próbáljátok elhinni.

Olyan, mintha egy láthatatlan fal választana el mindenkitől. Kijövök velük, de egyszerűen túl éretlen mindenki, akit ismerek egy komoly baráti- vagy párkapcsolatra. Évek óta magányos vagyok. Mondták, hogy barátkozzak idősebbekkel, de furán néznének rám a végzős gimnazisták, ha odamennék. Nem hiszem, hogy komolyan vennének.

Az a legrosszabb, hogy ezt csak én tudom igazából meg a szúk családi köröm. Más egyszerűen nem ad rá hitelt. Aztán mikor azt mondják, "te még azért gyerek vagy", majdnem felrobbanok a kíntól.