Mik lehetnének az esetleges megoldások a rengeteg fiatalkori magányos ember problémájára?

Szerintem sokaknak van gondja a beilleszkedéssel,szóval nem annyira szocializáltak.Önbizalom hiány stb .Sőt amit észre vettem teljesen rossz társaságban akarnak próbálkozni. Pl nem népszerű a népszerűvel.Aminek a vége a kihasználás,felszínesség.Hiszen akik nem népszerűek örülnek,hogy xy nal lóghatnak és ez miatt a népszerű egyének ki is használjak ezt.

Na meg a mai világban sokan önzőek.Nem fontos nekik a másik lelkivilága,érzése csak nekik legyen jó.

Én világ életemben totál velem ellentétű emberekkel barátkoztam,de ez be is jött mindig. Én csendesebb vagyok,de mindig is nagyszájú,közvetlen barátnőim voltak :D De fura mód azt a vissza jelzést kaptam,hogy velem tök jól kijönnek,más lánnyal meg nem.Persze nem azt jelenti,hogy ők voltak a legszebbek és legnépszerűbbek mert nem.Csak jellemben voltak ellentéteim.

Párkeresésben pedig mindenki válogatós még aki azt állítja,hogy nem az még az is válogatós,mert mindenki a tökéletességet akarja.De erről nem igazán tehet senki,hiszen a média,az internet mindenhol a tökéletesség van fő központban.

És ez a baj,be birkásodott mindenki.Csak mennek a nép után. Vidéki vagyok.De amikor Pestre megyek kb az összes 13-19 éves korú lányok ugyan úgy néznek ki,a fiúk is mind ugyan olyanok.Nincsenek egyéniségek.Persze a rockereket stb kinézik,mert egyediek és pont ők azok akik szerintem tiszteletre méltóak,hogy van egyedi stílusok!

(jaa nem vagyok rocker :D)

Túl nagy ellentétek lettek a világban,mindenhol.

Az mennyire normális,hogy legjobb barátnőmnek eredeti a haja tök hosszú,szép és minden 2. lány megszólítja hol csináltatta,persze vicces a szitu,hogy póthajnak nézik,de belegondolunk,hogy már az eredetire is azt hiszik mű,mert hogy ebbe a világban már semmi sem igazi. Nekem nagy melleim vannak,megkérdezték hogy kivel csináltattam olyan szép.

Szóval ami szép már biztos mű. Bár tényleg sok a mű dolog.

Nem tudom mennyire érthető amit írtam,de fura egy világban élünk.Amit csak a médiának köszönhetünk!!

"Nem tudom mennyire érthető amit írtam,de fura egy világban élünk.Amit csak a médiának köszönhetünk!!"

Ezzel nem értek egyet, érdemes belenézni a Duna, vagy a többi közszolgálati csatorna műsorába, az is a médiát képviseli. A jelenlegi helyzet nem a média hibája, hanem a liberalizmusé és a globalizmusé. A problémát sem a média generálja, hanem a liberalista szennycsatornák.

Bravó, magányos szűz fiatalok problémájától eljutni a politikáig 2 válasz alatt, ez igen. Pedig amit a kérdező ír az egyáltalán nem tartozik a politika hatáskörébe.

A probléma szerintem ott van hogy ezek a fiatalok milyen párkapcsolati példát láttak/látnak gyerekként otthon, apa és anya hogy bánnak/bántak egymással. Ha a gyerek egy jó szót se hallott, egy simogatást se látott akkor joggal érezheti úgy hogy a nagy büdös sötétben tapogatózik ha ott találja magát randin egy lánnyal. És ezért sokuk inkább nem is próbálkozik, nehogy beégjen. (Ami megint hibás hozzáállás)

Szerintem sok helyen probléma, velem is ez van, és sok ilyet látok itt is, hogy sok ember van aki csak érdekből barátkozik, és leszarja a másikat, és az olyanok akik nem tesznek ilyet, egyedül maradnak, ha olyan szerencsétlen a helyzetük. Addig vagy a haverja míg nincs más, vagy éppen rád nem unt csak úgy.

És ebből jön nyílván, hogy egy lánnyal megismerkedni, olyannak akinek nincs olyan sok önbizalma, és egyedül van, szinte lehetetlen. Nagyon sokan barátokon, közös baráti társaságon át ismernek meg lányokat, és aki egyedül van, mert az állítólagos barátai leszarják, otthagyták stb. hát jah...

Most erre megoldás nem hiszem hogy nagyon van, pláne ha valaki állandóan ilyen féreg emberekbe botlik, és már 1 után is taccsra megy az ember, nem hogy több után.

Én úgy vagyok vele mint amit kb az 1 leírt h bőven van mit csinálnom. Igazából nincs időm ezen problémázni.

De ha letudjuk a kötelező dolgokat még akkor is ott vannak nekem a otthoni teendőim + van h felhívnak haverok h menjünk ide v oda... mint pl tegnap.

Szóval függetlenül attól h egész élemben 1 b nöm volt egyáltalán nem unatkozom. Sőt ha lenne, már az jelentené a problémát mert mindent ami most a maga ütemében működik. Újra kéne szerveznem + mondhatnék le dolgokról pl nem akkor csinálnék v mit amikor nekem tetszik hanem ekkor meg ekkor v azonnal. Amikor egyedül meg akkor csinálom amikor nekem jó.

Meg személy szerint nekem nem hátrány h csak az enyém az ágyam és senki nem zavar zuhanyzás közben.

És beszámolsdit sem kell játszanom h mikor mit miért teszek.

Nekem ez tökéletesen jó úgy ahogy van.

26 F

Réges-régi probléma ez, még sci-fi novella is született belőle.

Robert Sheckley: Szürke flanellpáncél [1980]

A chat kihangosítva pont erre a helyzetre nagyon alkalmas lehet, amikor két egymást szerető ember fizikailag nem tudja megoldani, hogy személyesen találkozzanak, de virtuálisan mégis tudnak társalogni, nem kell elutazni kilométerekre, mégis láthatjuk, hallhatjuk egymást, már ha ugyan a gép bírja tárhellyel és memoriával és persze szoftveresen is!

Jó, ha a hardvare már nem is a nagy gép, hanem a laptop vagy netbook vagy notebook ami akár felér a laptoppal szükség szerint.

ám ugyanez a lehetőség a diák tanulását is segítheti, ha történetsen a diák lebetegedett, vagy időjárási viszontagságok okán a iskolába bejutás akadályba ütközik, az iskola megszervezhetné lehetővé tehetné igazhán, hgoy a gyerekeknek tanároknak ne kelljen feltétlenül bemennikétlábopn járművel az iskolába, hanem ugyanígy kihangosítottan, webkamerásan lehsessen jelen az órákon igazoltan!!! A tananyagot meg ki lehnet osztani pdf formátumban és saját gépen megnyitni kinagyítani a szöveget akár tetszés szeirnt hgoy könnyen lehessen olvasni a gyengébben látóknak és nem nehéz könyveket kell cipelgetni és történetesen ha valaki olyan osztályba , iskolába jár, ahol veszélyben érzi magát vagy oda menet, onnan hazamenet, akkor is segítség lehet-ne az ilyon módon való jelenlét lehetősége, hiszen lehetőséget jelenthet, hogy ne maradjanak le időben mennyiségben a tanulnivalókkal!!!

Korunkban, amikor már egyre több webkonferenciát tartanak, akkor igazán elavult az a dolog, hogy csak fizikailag megjelenve egyazon teremben egyazon időben ráadásul nagy létszámban lehessen csak igazolt a kötelező jelenlét!!! Pláne ha még a távolság leküzdése is nagy nehézségekbe ütközik! Diákok! fogjatok hát össze, szervezzétek meg, követeljétek meg a lehetőséget!

Ám persze, amint lehetőség adódik, nem hanyagolandó a közösség személyesen!

A bújkálós típusuaknak, a magányos harcosoknak is tudomásul kell venni, hogy bizony nem tudhatnak boldogulni minden esetben, hanem csak a közösség az ami segíthet a problémában!

Vannak helyzetek, problémák, amikor a megoldandó célban , feladatban nem elég az ember egymaga, mert kevés hozzá a tudása, fizikai ereje és lehetőségei!

A gisai piramisok, a rádió adótornyok, a család, a vállalkozások, társadalmak, mind mind megannyi energiaközpontok,

Ki ki beleszületik valamiképpen működő rrendszerbe, amiben mint megszokhattuk, sokan csak vesztesek kevesek játékszereként,... Ám ennek nem feltétlenül kéne így lennie, de éppen a sok önző, magányos, egyedüli harcos bújkáló ezt idézi elő.. a sok azonos magánügy pedig már réges rég nem csupán a magányosok magánügye, hanem a társadalom közügyévé növi ki magát!!!

Az, hogy egyre kevesebbeknek kell eltartani egyre többeket, az sem a kevesek egyenkénti magánügye, hanem már réges rég közügy! mert ezzel ráadásul nő a szegénység is! ...

Ez egy érdekes kérdés, engem is érdekelne.

Megmondom őszintén én is elég magányos vagyok az utóbbi időben, teljesen eltérek a mai átlag fiataloktól.

Szerintem se szórakozóhely mert nyilván nem mennék el oda, se azok akik nem ilyen beállítottságúak, de szerintem ez nem fog megoldódni a közeljövőben.

Úgy alakul a világ, annyira a külsőségek dominálnak és a diszkók meg a felszínes dolgok, hogy aki nem ilyen, azok közül sok a magányos, és sokan azért is írnak erre az oldalra ki ilyeneket.

Sajnálom, hogy ilyen rossz irányba sorvad a társadalom...

20L