Miért hiszik azt egyesek, hogy egy állat helyettesíthet egy embert?

Nem helyettesíti és első az ember, gondolkodni sem úgy gondolkoznak, mint egy ember, hiszen nem emberek, de a család részei lehetnek, és magányosaknak (nem szabad elítélni, mert nem ismered az élettörténetét!) akár társa is lehet (persze egészséges kereteken belül).

Mert: az állatok önzetlenül, feltétel nélkül szeretnek téged, elfogadnak olyannak, amilyen vagy, nem képmutatóak, mindig örülnek neked, viccesek, megnevettetnek, érzékenyek a hangulatodra, mindig "meghallgatnak", cukik :) és sosem lehet rájuk haragudni :) Sok esetben hosszabb távú a "kapcsolatotok", mint egy emberrel. Jó úgy hazamenni, hogy nem üres és élettelen a lakás, hanem tuti, hogy valaki várja az ajtóban, hogy belépj :)

És ez nem csak ösztön (vagy akkor az embernél is fel lehetne hozni az életösztönt/Freud/, vagy a különböző szükségletek kielégítésére irányuló ösztönöket és azok szintjeit /Maslow piramis/), az állatok tényleg tudnak kötődni a gazdájukhoz, ha az jól bánik vele. Ugyanez az emberekre nem mindig jellemző!