Nagy baj, ha 14évesen nem akarok tovább élni?

Én is voltam így, most is van megannyi problémám, sőt több, vannak olyan pillanatok amiket nem akarok megélni, de muszáj. Vannak céljaim, amikért küzdök, nem küzdeni fogok, ez nagyon fontos. Olyan célokat tűzz ki magad elé, amiket meg akarsz élni, el akarsz élni. Ma már annyi lehetőség van sportban, szórakozásban, mindennel kapcsolatban.

Ne hidd hogy csak neked vannak gondjaid, és tudd hogy az életeden csak te tudsz változtatni. Ettől a kérdéstől neked semmi nem lesz jobb, talán a válaszoktól igen, ha elég motivációt adnak neked.

Majdnem mindenki ezt írja, én is ,hogy mi is megéltük ezt, de azzal ne zárd le ezt a témát, ne törődj vele, hanem csinálj olyan dolgot amit szeretsz.

Olyanon felesleges gondolkodni, hogy kinek hiányoznál, tegyél olyan dolgot ami nyomot hagy az emberekben. Szerinted egy Afrikában élő árva kisfiú hiányozna bárkinek ha eltűnne, foglalkozik vele szerinted, és mégis vannak céljai.

"negatív válaszokat is írhattok,csak azt ne hogy kamaszkori hiszti mert ez nem igaz"

"Az a baj,hogy nem engedik azt csinálni amit szeretnék..Sz.gépezni nem engednek(telefonról vagyok),szórakozni nem engednek.."

"Az a baj,hogy nem érzem hogy szeretnének.a dolgaimba eléggé beleszólnak"

Hát bammeg, de ez pont hogy kamaszkori hiszti, akkor mi az, ha ez nem?? :DDD

Jaj, istenem nem engednek gépezni, meg buliba, komolyan, mesélj még!!?? Micsoda nagy világfájdalom...:D

Azt hittem, valami komolyabb téma.

1.az attól függ, hogy saját magad, vagy mások véleményét tartod fontosnak. érdemes elgondolkodni azon, milyen élet az, amit mások kedvéért élsz szívességből, illetve újragondolni a céljaidat.

2.szenvedésnek, vagy üresnek látod az életed? ha csak üresnek, érdemes megpróbálni megtölteni, és a saját céljaid kicsit háttérbe helyezni. általában a szenvedés erősen motivál, érdemes tehát a kényelemből a szenvedésbe tenni egy látogatást, viszont a túl sok értelmetlen szenvedés demotivál.

3.a legtöbb ember úgysem fogja ezt megérteni és hisztisnek tart majd. sőt, nem is akarnak megérteni.

4.a szüleidtől érdemes minél hamarabb elköltözni. 15 évesen már vállalhatsz diákmunkát, onnantól kezdve dolgozz folyamatosan az iskola mellett (de ne a rovására), hogy legyen tapasztalatod, mire kikerülsz a munka világába, mert ma már 2-3 év tapasztalat 1 szakterületen belül minimum elvárás. sőt, addigra a 2 nyelv is alapelvárás lesz. olyan munkát vállalj ami kapcsolódik is a tanulmányodhoz. ha lehet, vedd rá a szüleidet egy külföldi iskoláztatásra, ott egyszerre tanulnád a nyelvet és a szakmát is, külföldön könnyebb jövőt és önállóságot építeni.

ha több segítség kell, keress meg.

5.a lányok többsége komolytalan, nem szabad nagyon beleélned magad a szerelembe. inkább csak ismerkedj, beszélgess velük, figyeld őket, ismerd ki őket. ha hűséget és megbízhatóságot akarsz, azokat a lányokat válaszd, akik 2-3 év múlva is magányosak lesznek, mert inkább a tanulásra koncentrálnak, mint bulizásra-fiúzásra.

6.nem a bulizás az élet. az a szüleid hibája, ha nem tudnak veled beszélni, de attól nem fogsz élni, hogy bulikba jársz. azért nem engednek el, mert a legtöbb buliban a gyerek veszélyes butaságokat csinál. a bulikban rengeteg pénzt, időt és egészséget pazarolsz rövidtávú örömökre, de végül ugyanúgy nem lesznek tartalmas-bizalmas kapcsolataid, mint előtte. az, hogy egyesek ilyen képeket osztanak meg és boldognak tűnnek, az is általában csak látszat. ezek az illúziók csak addig tartanak, amíg ki nem derül, hogy bajban a bulihaver nem barát, hogy elittad a pénzed és beteg is lettél, netán drogfüggő, és a buliban felszedett barátnők még annyira se lesznek jók, mint az előző kettő. ez csak időpazarlás, de erre sajnos csak akkor jönnek rá sokan, amikor már késő. lehet kapcsolatot építeni szolidabb szórakozással is, konstruktív emberek között, de van aki azt is fölöslegesnek látja. mert végül mindig csak magadra számíthatsz, a tudásodra, kreativitásra, kitartásra, a fizikai erődre. ha ezeket felépítetted, életben maradsz és tudsz szórakozni, ha nem, szüleidnél fogsz lakni 40 évesen is, vagy hajléktalanná válsz, és nem az lesz az aktuális problémád, hogy mikor nyit hétvégén a diszkó.

ez nagy teher egy fiatal számára, de már most számolni kell ezzel, mert ilyen világban élünk.

azt tanácsolom, hogy próbálj valami kreatívabb hobbit találni, amire a szüleid is nagyobb valószínűséggel lennének nyitottak. például egy állatmenhelyen önkénteskedni. segíteni jó érzés, kitölti az űrt, konstruktív emberek közt vagy, sok köztük a lány, és nem kell tudnia szüleidnek, ha 1-1 alkalommal kiültök a társasággal sörözni a kerbe. de lehet ez környezetvédelmi, hajléktalan/betegeket segítő alapítvány, vallási közösség, motoros banda, bármi, ami összeköt titeket érdeklődés alapján és konstruktív.