Elegem van. Alig van akivel beszélgessek, nem akarok megint depresszióba esni (? )
Van egy barátnőm,de mindenki vele beszélget,mindenki őt kedveli,engem meg leszarnak,egyedül érzem magam,velem nem is nagyon beszélnek,mintha átlátszó lennék és ez fáj...
Nem akarok megint depressziós lenni,próbálok barátokat szerezni,de nem megy...már belefáradtam ebbe az egészbe,elegem van a tanácsokból,elegem van abból,hogy mindenki megmondja,hogy mit tegyek,csak egy jó szóra...biztatásra van szükségem,valakire akivel beszélgessek,mert már amit lehetett megpróbáltam...sokszor megpróbáltam öngyilkos lenni,persze nem ezért,de nem akarok megint odajutni.
Ha ilyen depressziós vagy akkor ne csodálkozz. Lehet hogy nem mutatod, de ez anélkül is látszik az emberen és másokat ezzel is elriasztasz. Az emberek a vidám, jópofa, jókedvű embereket szeretik, nem azokat akiktől még az életkedvük is elmegy.
Te oda szoktál menni másokhoz beszélgetni? Vagy mit teszel hogy kedveljenek? Mert a semmiért nem fognak megkedvelni.
"Túl bölcsek"? A mai fiatalok között? És ez téged elriaszt?
Egyébként pedig lazulj el, ne hisztizzél, millió dologgal foglalkozhatsz a bandázáson kívül, és majd ha érdekes emberré váltál, akkor lesznek érdekes barátaid. Keress valami hobbit, lépj ki a komfort zónádból, tanulj valami újat. Lehet, hogy azért nem beszélgetnek veled, mert nincs miről.
Mindent megpróbáltam,már nincs mi amivel el tudnám foglalni magam.
Tudom,hogy én vagyok a hibás azért mert így viselkednek velem,de megszoktam,hogy mindenki utál és amikor valaki szépen beszél velem nem tudok olyan kedves lenni...vannak emberek akik mellett ülök minden nap és eddig még egy szót sem szóltam hozzájuk.
És ki nem enged el? Szüleid? Mondjuk ha ilyen öngyilkos hajlamú gyerekem lenne, lehet én is ágyhoz kötözném. Esetleg bizonyítsd be, hogy nem ugrasz az első metró elé, és talán megbízik benne a családod. Utána ha rendbe tetted magad, akkor jöhetnek a barátok.
Hiába utálod a világot, a jelen helyzetért csakis te vagy felelős. Mint ahogy a megoldást is magadban kell keresned. Ha változtatni akarsz, változtass. Ha hisztizni, akkor hisztizz, de ne hidd, hogy ettől bármi jobb lesz.
Igen,a szüleim nem engednek ki.Nem tudnak arról,hogy depressziós vagyok vagy,hogy öngyilkos akartam/akarok lenni,nem tudnak egyáltalán semmit.Soha nem engedtek ki egyedül,nem tudom miért...mindenbe beleszólnak még abba is,hogy kivel beszélek.Dehogy ugrok a metró elé,itt nincs is metró :D Romániában élek.
Volt,hogy utáltam a világot,de most nem,tudom,hogy nálam van a baj és kell változtassak csak már belefáradtam és nem hisztizek,csak vannak nagyon rossz napjaim.
Próbálok megváltozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!