Titeket mi motivál hogy felálljatok, és ne adjátok fel?

Egy seggberúgás :-)

Amit néha magamnak kell kiosztani.

Próbáld meg felépíteni magad - egy olyan mércét amivel méred magadat - és ne tégy másokat saját értékmérőddé - illetve rosszul mondom: olyanokat tegyél a magad értékének mérőjévé akik arra alkalmasak.

Néhány gondolat:

Légy értékké...

Az ember olyan lény aki szeretet által lesz értékké önmagának is.

És az az értéke, hogy szeretetével másokat is értékké tesz.

Ügyelj a vágyaidra. Az elvárásaid kiszolgáltatottá tesznek, amit mástól vársz az az ő szabadságuk - neked ajándék, ha kapod örülj neki - de megszenveded, ha elvárod ... ilyenkor nézd meg mi szenved benned - lehet, hogy megérdemli.

A boldog ember az aki a vetésben megtalálja boldogságát, mert a vetés az ami rajta múlik. Aki megtalálja boldogságát abban, hogy megtette ami rajta múlt - az szabad ember.

Aki aratni akar - kiszolgáltatott - vágyai rabja.

Az aratás mindig ajándék, az boldog igazán,

aki így áll hozzá - az örül neki igazán.

Légy te is ajándék a környezetednek - akinek lehet, aki elfogad. Ajándéknak lenni nem (feltétlenül) azt jelenti hogy mindenki kívánságainak megfelelően ugrálni sőt !

Az embereknek nem mindig az a legjobb,

ha megkapják amit kérnek.

Az ajándék olyasmi amit nem kérnek, de szaretetből és a javukra adsz.

Ezért nem egyszerű ezért kell végiggondolnod, magadnak kialakítanod kihez hogyan viszonyulj mi legyen a mérték amivel mérsz magadnak is másnak is... egyéni tévedésektől a lehető legjobban függetlenítve.

Oda kell figyelni, kinek mire van szüksége.

A leghitelesebb "fizetőeszköz" te magad vagy - hogy magadból az idődből áldozol, ha valakire időt szánsz, segítesz valamiben, munka szívesség, meghallgatás odafigyelés, beleérzés...

Fordíts rá gondot, alakíts ki értékrendet... megtalálod magadban is a leg-eket - állíts fel sorrendet, mi fontos neked és ha találtál valamit vizsgáld felül nincs-e még fontosabb...

Sokszor az is segít mit volna legrosszabb elveszíteni.

vagy az, hogy mi miért fontos és ami miatt fontos az mennyire fontos.

Meg kell nevelni az ember vágyait.

A boldogság titka a jólnevelt vágyak.

Jó dolgokra kell vágyakozni.

Neveld és tanítsd a vágyaidat - és minden rendbe jön.

Szánj rá időt és próbálközz - az egész környezeted a gyakorlótér...

A vágyak olyan mint egy osztálynyi rakoncátlan nebuló...

jaj annak a tanítónak aki hagyja, hogy a fejére nőjenek !

Néha elő kell kerüljön a nádpálca is... nem baj ha neked fájnak dolgok... érzékennyé leszel más problémáira.

A megélések tartalmat adnak szavaknak - nyelv az megérteni másokat.

Hogy itt vagy - egy esély - soha ne add fel.

Csak az az elveszett, aki feladja.

Na, minden jót és sok sikert !