Öngyilkosság again?

Ha ilyen hülye vagy, hogy egy film miatt kinyírod magad... akkor a világ szerintem jobban is jár, ha már nem leszel.

Addig jó amíg az ilyen hülyék, mint te, önmagukat kínozzák és nem az ártatlan embereket...

#8, az ilyen duma nagyon felb**sza az agyam. De mivel értelmes, megfontolt felnőtt ember vagyok, ezért a képességeimhez mérten kulturáltan válaszolok: az a helyzet, hogy attól senkinek sem lesz jobb, hogy vannak, akiknek rosszabb. És ez így van jól, mert képzeld csak el, fordított esetben a "legszebb öröm a káröröm" elve lenne az általános, és mindenki ott röhögne a szegény éhező autista etióp kisgyerekeken, hogy háhá, nekik még sokkal szarabb. Szóval az nem érv, hogy másnak rosszabb. Az sem, hogy jobb, és az sem, hogy más is kibírta. (Bár még ez a legkevésbé elfogadhatatlan, sőt néha elfogadható.) Istennel meg megint csak kár jönni, mert ha van is, fogalmunk sincs róla, hogy milyen és mit akar tőlünk, sőt: akar-e egyáltalán valamit. Amiről fogalmunk van, az a különféle egyházak által definiált és karbantartott istenkép. De az nem Isten.

A kérdezőnek: azt gondold át, hogy mit szeretnél, milyen életet. Ebben milyen szerepe van a többi embernek, a környezetednek stb. Milyen módszereket próbáltál meg annak érdekében, hogy az életed egyre olyanabb legyen, mint szeretnéd? Milyen eredménnyel? Ha sikertelen volt, mi lehetett az oka? Hogy próbálsz javítani a módszeren? Satöbbi.

Igen, van olyan helyzet, amikor "jogos", vagy legalábbis érthető és elfogadható az öngyilkosság. És nem csak súlyos fizikai betegségben. Súlyos mentális elváltozások is vannak, pontosabban inkompatibilitások a társadalommal, túlzott különbségek a képességek és a szükségletek között stb.

Azért nem szeretem a mentális betegség kifejezést, mint általános megjelölést, mert a minket körülvevő társadalom nagyon messze van az ideálistól, tehát sok minden, amit betegnek tekint, valójában messze értékesebb és emberibb, mint a társadalom standardjei. Így az ilyen embereknek gyakran pokol az életük a társadalomban...

Távol álljon tőlem, hogy egy depressziós emberbe belerúgjak, de nekem nagyon visszás ez az egész nyavalygás az így megy úgy bekövetkező katasztrófákról.

Látok magam körül is ilyen embereket, akik az első szembe jövő problémán fennakadnak, majd addig nyavalyognak miatta, amíg a környezetük meg nem sajnálja őket és ki nem segíti őket különböző módokon. Önállóan nem képesek megoldani semmit, hiszen mindig mások cselekszenek helyettük. Ha pedig éppen senki nem segít, összeomlanak, hogy nekik semmi sem sikerül és minden mennyire rossz.

De próbálnak ezek az emberek önállóan változtatni? Vagy csak egyszerűbb nekik a környezetüket öngyilkossággal zsarolni, hogy aztán a figyelem megint rájuk terelődjön, és még egyszer kisegítsék őket?

öcsém TE EGY P*CS vagy!!!!!!

Menj és kérj apádtól két tucat jó nagy pofont!!!!

Hja és arra ne is számíts, amíg ilyen p-csségeket beszélsz valakinek, hogy ottmarad melletted!

Abba gondolj bele TE ÖNSAJNÁLTATÓS OSTOBA P-CS, hogy van nagyon sok ember akinek valós problémája van, egyedül van, és ilyen eszébe se jut!!!!

De tudod mit, nézz tükörbe (tegyük fel, hogy nem vagy egy ÖNSAJNÁLTATÓS OSTOBA PxCS!) Ha egy vadidegen elkezdene neked ilyeneket pofázni, kíváncsi lennél rá?! Dehogy lennél..... Az emberek önzőek, főleg egy gazdaságilag ennyire leromlott országban mindenkinek megvan a maga baja, nem kell egyiknek sem egy ilyen hátráltatós ÖNSAJNÁLTATÓS OSTOBA PyCS, aki meg se próbál magán segíteni!

De ha tényleg sajnáltatni akarod magadat, akkor takarodj el a pszichiátriára és kérjél gyógyszert depresszió ellen!

Nyavalygók hada... undorító, hogy mindenki itt nyöszörög, hogy így megöli magát meg úgy megöli magát.

Az egésznek a sajnáltatás a lényege, mert így legalább - reméli - foglalkoznak majd vele.

Kedves 18-as válaszoló!

A 16-os válaszoló vagyok. A kérdezőnek szerettem volna a válaszommal segíteni, azáltal, hogy belássa, a többi ember szemszögéből, hogy mit csinál rosszul, mi az amire hosszabb, de akár rövidebb távon sem vevők az emberek. Rengeteg ember küzd valamilyen fokú depresszióval, a sikertelenség, a meg nem értettség miatt. Mégsem kezdenek el öngyilkosságon gondolkodni. A kérdezőnek még annyit mondanék, hogy találjon magának valami célt és próbáljon meg valami belső rendszert kiépíteni a gyengébb pillanataira! Kérdező! Az az ember akire számíthattál miért tojik rád?