Magányosság miatt van aki öngyilkos lesz?

Ez most hogy jött, hogy 27 évesen eldöntöd, hogy egész életedben egyedül leszel? Mért lennél? Nem rajtad múlik? És ha mondjuk egyedül leszel, az egyenlő a boldogtalansággal? Hát nagyon nem! Hogy jött ez az egyáltalán nem helyénvaló öngyilkossági kérdés?

Költözz, ideje elindulnod a felnőtté válás útján.

Mondok neked valamit, hátha kissé vigasztal. Rengeteg ember van, aki végre szeretne egyedül lenni már,de az élet nem adja meg nekik ezt a nyugalmat. Munka után, vagy hétvégén az utcákon kószálnak,vagy unalmukban vásárolgatnak, azért hogy ne kelljen otthon lenni olyannal,olyanokkal,akiktől kirázza őket a hideg.

És anyagilag, vagy egyéb okból nem tehetik meg, hogy elköltözzenek, közben a lelkük és a testük is megy tönkre. Rengetegen kénytelenek szülőkkel,öregekkel élni, vagy rossz házasságokban, embertelen kapcsolatokban.

Alattam lakik egy kétgyerekes család,az apa kb 28 éves lehet. Többet sétálgat, vagy ül itt ott padon, mint otthon van. Még most télen is. Sokszor kint a Duna parton ül, és szomorúan néz a semmibe. Neki egy fiatal,de boszorka felesége van és két ,folyton sivító gyereke. Van olyan elvált munkatársam, aki ötvenes férfi létére a 86 éves anyjával kénytelen élni, nem tudott új életet alapítani, amikor elvált. Kapcsolata sosem lehet már, az öregasszony otthon morog,csapkod,stb és ez a férfi is önként vállal túlórát, hétvégén elmegy takarítani, csak ne kelljen otthon lenni .Képzelheted hogy érzi magát.

Én 19 évesen lettem egyedül, 27 évesen lett családom. Na nekem ez a nyolc egyedül élt év volt az életem csodája,ajándéka. Ugyan már nincs családom, de olyan rossz és sivár sosem volt az életem,mint a család mellett,megfejelve a hülye rokonsággal.

Sosem akartam emiatt öngyilkos lenni. Pedig volt olyan,hogy két hétig munkahelyen kívül senki nem szólt hozzám egy szót sem.

Ma is sokszor így van, de kirándulok, olvasok, mozgok.Inkább így,mint locsogó, buta emberek beszédjét hallgatni. Ha értelmes nincs, akkor nem kell senki !

F