Életképtelen, élettelen szorongó ember mit csináljon magával?

Na ez itt a gond.

Milyen alapon várod el, hogy bármi is jobb legyen, ha kizársz minden lehetőséget?

Munkahely is csak kimerít, az otthonod állításod szerint toxikus, így nem igazán lehet inspirálodni, töltekezni. Menj kirándulni, keresd a szépet, olvass, még a végén megismerkedsz valakivel, akitől sok dolgot tanulhatsz, és talán te is ráébredsz arra, hogy te is tudsz bizonyos dolgokat, amiket most semmibe veszel, értéktelennek tartasz, miközben lehet mások szerint ritkaság és hasznos.

Tudod, a dolgokat kicsiben kell kezdeni tanulni, nem nagyban, és nem feltétlenül élesben.

Ez alatt azt értem, hogyha a fejedbe veszed, hogy kicsit kertészetet tanulsz, akkor nem úgy teszed, hogy az egész kertet beveted retekkel, vagy az egészet borsóval... hanem kezdetnek az is megteszi, hogy a megfelelő időben mindegyikből egy-egy sort a kert egyik oldalán, ahol tényleg nincs útban, vagy ahol még emellett szépen mutat.

Egyes növények vetési idejének kb. két másodperc utánanézni, és ez van minden mással is.

Szerintem azért nem ragadt rád semmi a szakkörökön, mert már akkor elszigetelődtél a külvilágtól, és ment az önsajnálat, és egy képzelt világról ábrándoztál. Így aztán nem is szocializálodtál, nem is lettek barátaid sem, és önbizalmad se lett.

Ha valakinek öngyilkossági gondolatai vannak rendszeresen, akkor annak nem igazán van motivációja a tanulásra, hiszen mi a fenének, a sírban úgyse veszi hasznát.

Szóval ez egy eléggé kemény ördögi kör.

Ahogy emlígettem: tét nélkül érdemes különböző doglokat kipróbálni, megtanulni, fejlődni, először egyszerű dolgokkal, aztán bonyolultabbakkal.

Ha van egy felesleges 30 cm-es drótod, akkor azon a gyakorlatban is megtanulhatod, hogy mit kell tenni akkor, ha eltörik egy kábel, vagy megsérül a szigetelése és hasonló. Keresel ezzel kapcsolatosan videot a youtubeon, előkészíted a szükséges eszközöket, elvágod a drótot, és "megszereled", nem egy bonyolult dolog, csak még nem csináltad. Nem úgy kell ezt először csinálni, hogy a 230 V-os kábel tönkrement, és kéne a konnektorba, vagy ami még durvább, hogy egy bonyolult gépet akarsz megjavítani.

Pszichológushoz kellene menned, érdemes lenne. Ő tud segíteni abban is, hogy tudj akarni, merni változni. Fiatal vagy, előtted az élet, a lehetőségek, minden adott, van jövedelmed is, keress fel egy pszichológust! Ha az autó rossz, nem kérdés, hogy szervízbe kell vinni. Ha az ember lelki attitűdjével vannak gondok, akkor ne legyen kérdés, hogy pszichológushoz kell menned.

Sok sikert! Én szorítok neked! És biztos vagyok benne, hogy ha igénybe veszed a szakember segítségét, minden változni fog, minden jobb lesz, végül pedig egy boldog ember leszel.

Kérdező én mindig azt szoktam mondani, hogy aki csak panaszkodik, annak még nem fáj eléggé.

Hogy saját példát mondjak, nekem nagyon kényelmes volt magamra zabálni 50 kiló túlsúlyt. Aztán elkezdett fájni. A térdem, a csípőm, a gyomrom, a fejem, fulladtam, nem tudtam rendesen mosakodni, öltözni, aludni...élni.

A fogyás szívás, renegeteg mindenről kellett lemondanom, főleg a rohadt nagy kényelemről, amiben éltem.

Te is egy rohadt fájdalmas kényelemben élsz, de még nem jutottál el arra a szintre, hogy változz, mert nem vagy rákényszerülve, hiszen kiszolgálnak. Nincs mozgatórugód. Még.

Fordulj pszichiáterhez. Először pszichológust mondtam volna, de szuicid gondolatok esetén pszichiáterre van szükség.

Egyébként eg yszmeléletváltás sem ártana. Kollégák elhívtak inni, de te nem mentél. Tehát kioffoltad a társasági életet pedig úgy is lehet ám menni, hogy nem iszol. Nem a pia a lényeg, hanem a jelenlét, a kapcsolódás. Én is 2 éve szódát iszok a piálós eseményeken, kb fel sem tűnik senkinek. Ha meg nem mered felvállalni, még mindig mondhatod, hogy fröccs.

A szüleid jól elcseszték az életedet és Te még ide jársz haza 26 évesen?

Bérelj valami kisházat és kezdj el élni.Azért nem sikerül semmi,mert félsz és pánikolsz mindentől(a munkádon kívül),ilyenné tettek a szüleid.

Ha elhúzol onnan,minden okés lesz.

Basszus mint ha magam olvastam volna. Ha lenne kedved beszélgetni haverkodni kérlek ìrj.

Majdhogynem mindenben egyformàk vagyunk.