Vannak itt akik már hosszabb ideje keresnek egy hozzájuk illőt az ellenkező nemből, de nem jön össze valami miatt? Ti hány éve kerestek? Magányosnak érzitek magatokat?

Sajnos elmondható, hogy nemcsak az ellenkező neműek,de mi akik azonos neműeket keresnénk megbízható, komoly és szeretetteljes párkapcsolatra, mi sem vagyunk jobb helyzetben.

Szerencsét emlegetni mindkét oldalon nehéz,látom, hogy mennyit kínlódnak értelmes nők,férfiak akár azonos,akár ellenkező neműt keresnek.

És még megdöbbentőbb,hogy nagyon sok olyan embernek ad az élet társat,kapcsolatot, akik ezt egyáltalán nem érdemlik meg vagy maximálisan kihasználják a másikat, lelkileg, testileg.

F

Én ilyen téren eléggé el vagyok már keseredve, de így is igyekszem viszonylag röviden összefoglalni a helyzetet:

24 vagyok, és még sosem volt párkapcsolatom, de úgy egyetem 1. évéig (21 éves voltam akkor) abszolút semmi igényem nem volt ilyenre. Teljesen hidegen is hagyott a dolog, meg annyira kis éretlen voltam ilyen téren (másban meg nagyon felnőttes), hogy észre sem vettem, amikor srácok *úgy* nyitottak felém.

Most meg hiába nyitnak felém többen, szintén *úgy*, mindig olyanok, akik nagyon, de nagyon furák, vagy minimum 6-7 évvel (!!) fiatalabbak nálam. És ezt tényleg nem degradálásként mondom, nem rossz szándékkal. Például olyanokra gondolok, akik egy szimpla beszélgetést nem tudnak fenntartani, de közben (erőszakosan) ragaszkodnak ahhoz, hogy tovább próbálkozzunk, amikor tényleg nyilvánvaló, hogy nem megy. Vagy valamilyen viselkedési problémák vannak, esetleg mentálisak. (és ezt komolyan nem bántásként, sértegetésből mondom)

Akikkel meg hihetetlenül jól megvan a közöshang, nagyon jól kijövünk, poénkodunk, szimpatikusak is (gyakorlat, egyetem, munka, ilyen helyeken), meg mind foglaltak. Kivétel nélkül.

Netes társkeresőtől több dolog miatt is ódzkodom (nem találom helyesnek egy kép alapján így ítélkezni, nem is mindig bízom az ilyen netes cuccokban, meg már egy ideje nincs valami sok kedvem a netes írogatásokhoz), meg az a nagyon erős, masszív magány is inkább csak hullámokban talál meg, de akkor jó erősen.

Vannak barátaim, rendes szaktársaim, munkában, egyéb egyetemi helyeken, kollégiumban szerencsére komolyan rendes és kedves emberekkel vagyok körbevéve, de ez nem mindig elég.

50 eves ferfi vagyok, 9 eve valtam el, azota senki. Senkinek se vagyok eleg jo, pedig eq/iq megvan, nem vagyok se alkesz se drogos, de meg csoro sem.

Mar nem is erolkodok