Mit tegyek ha 30 évesen életképtelennek érzem magamat?

Mondjuk ne legyél életképtelen...

Első körben intézd te a saját dolgaid, közben meg találd ki, hogyan lesz akkora jövedelmed, hogy önállósodni tudj

Lóf@szt sem tudsz csinálni.

Ha nem keresel havi fél millát,esélytelen hogy önállósodj.

Nem tűnsz lúzernek

Van munkád, amit ráadásul szeretsz is, sportolsz

Az, hogy van tető a fejed felett meg ott vannak a szüleid is, az sok szempontból szerencsés, de érthető, hogy önállósulnál.

Ennek ellenére szerintem ne rágd magad emiatt, mert tényleg nagyon drágák az albérletek és azért még elég fiatal is vagy, biztos nem fogsz örökké otthon lakni, csak mert nem volt rá szükséged hogy 20 évesen önállósulj, ez egy folyamat és nem egyszerű.

Esetleg megpróbálhatsz egy jobban fizető munkát keresni vagy a mostani mellett még részmunkaidőben bevállalni valamit és félrerakni egy albérletre.

Nőd nem ezért nincs. Ha jól nézel ki, akkor kellesz a nőknek mindenhogy, ha meg nem, akkor meg sehogy. Ez sajnos nem sajnos, de tényleg ennyire egyszerű.

Én 19 éves korom óta Ausztriában élek, most vagyok 34, tehát nem élek otthon 10+ éve és nem is tudnék otthon lakni. Mármint szülőkkel. Viszont én sem albérlettel kezdtem, hanem egy szobával.

Hogy a saját önértékelésed mennyire változtatná pozitív irányba, hogy elköltözöl szülőktől és bérelsz egy szobát azt nem tudom, ezt csak te tudhatod érezheted, én viszont távlatokban nézve büszke vagyok magamra, mert ha körülnézek a világban és mondjuk a korosztályom között (+, - 5 év) akkor azért nagyon sokan szülőkkel élnek, nincs autójuk, nincs jogosítványuk, a problémamegoldó képességük egy nagy 0, stb. Szóval én mindig tudom emlékeztetni magam arra, hogy húszas éveim elején már ott jártam, ahol más 40 évesen sem. Nyilván ennek kellene a normálisnak lennie, de mindenki tudja hogy a mai világban mégsem az.

8

De neked minek kell nő, ha saját magaddal nem vagy rendben?

Találsz egy nőt, aki egyedül él albérletben. Szét fogod szorongani magad, hogy egy nő előrébb tart mint te. Minek neked nő?