Aki magányos, nincsenek barátai, kapcsolata, mivel tölti az idejét, hogyan enyhíti a magányát?

Nagyon sok időt töltök ezen az oldalon való válaszolgatással, valamint mostanában sorozatnézéssel is jóval több idő megy el. (olyan éven vagyok túl, hogy most volt először időm arra, hogy rendesen ki tudjak annyira kapcsolni, hogy sorozatot nézzek, azóta 2-t végig is néztem)

Ezenfelül a kedvenc témáim után kutatok; jelenleg az űrkutatás, MI, robotok azok, amikre a leginkább rákeresek. Nemcsak szak-, hanem szépirodalmat is olvasok, mindegyiket elsősorban célnyelven. Valamint igyekszem a meglévő nyelvi tudásom szinten tartani és fejleszteni, illetve egy nyelvet teljesen autodidakta módon tanulok itthon.

Új recepteket is előszeretettel próbálok ki, általában sütiket és húsokat.

Telefonon is játszom, illetve szüleimmel is havi 1-2 alkalommal elmegyünk ide-oda.

Próbáltam új kapcsolatokat létrehozni, de nem ment a dolog hosszútávon. Rendszeresen az történik, hogy egy adott helyen minden klappol, nagyon jóban vagyunk, poénkodunk, megértjük egymást, de amint onnan kilépünk, ebből semmi sem marad. A kommunikáció is döcögős lesz, majd véget is ér..

Jó pár éve úgy vagyok ismét magányos,de úgy vagyok vele,mint sok ember a csenddel.

Ugyanis a csend az nem egy űr,egy vákuum, amit folytonos locsogással, beszéddel ha kell,ha nem , ki kell tölteni. Sok ember azért beszél állandóan, mert képtelen saját magával meglenni.

Én így vagyok a magánnyal. Nehéz volt megszokni,főleg mert már barátaim sincsenek, csak néha írogatok valakikkel.De ha nem tudunk ezzel együtt élni,akkor bekattanunk. Mindig találok értelmes elfoglaltságot, egyedül járok kirándulni, mindenhová, ahová mások társaságban.És ? Miért legyen ettől rosszabb a lelkem ?

Néha jó lenne szólni valakihez, vagy egy jó beszélgetéshez, sok nevetéssel. De ha nincs kivel,akkor ez van. Nem nyomulok, nem akarok a Dunába ugrani,sem irigy nem vagyok másokra. Főleg úgy nem, ahogy látom magam körül a lapos,unalmas és szeretet nélküli, sokszor önző emberi "kapcsolatokat".

Nagyon jó hobbijaim vannak, imádok olvasni, gyűjteményeim vannak,szeretem a nehéz rejtvényeket. Tv-t pedig egyáltalán nem nézek, sem a sport,sem a politika ,sem a kocsik nem érdekelnek.

A természet viszont nagy kedvenc,bármely évszakban. Utazom is, azt is egyedül és semmi lelki konfliktusom nincs ezért magammal, vagy a világgal.

Találjuk meg magunkat és nem lesz az "űr" körülöttünk :)

F/ Bp

#15 Nagyon jó volt olvasni!

#16 Igazad van.

Akkor kiegészíteném azzal,hogy ami tényleg hiányzik, az az ölelés,egy összebújó beszélgetés.

Utoljára 2020-ban ölelt meg valaki.

De persze,nálam kissé spécibb a probléma, mert meleg férfi vagyok,ráadásul csak barátság vagy párkapcsolat, ami szóba jöhetne.

# 15