Próbálsz még kitörni a magányból, vagy már feladtad? Ha előbbi, akkor mivel/hogyan próbálkozol?

Dolgozom meg gyerekem van. Nulla magánélet es barátok.

Neten ismerkedem csak online beszelgetopartnereim vannak a semmirol általában 100+km-re tolem mert a városonban pl tarskeren van fent vagy 5 pasi max online azok meg bűnrondák vagy foglaltak.

Általában ha elvittem a gyereket az iskolaba es munka elott van idom. Ilyenkor leállok kávézni egy bolthoz vagy leülök egy padra. Hátha lesz vmi. Ez a szabadidom.

Valahol a kettő közt vagyok, eddig még nem húztam egyik véglet felé sem, az utóbbi időben mégis egyre inkább arra hajlok, hogy feladom. Egyetemen részt veszek több rendezvényen is, igyekszem ilyen téren aktív lenni, illetve szaktársakkal is beszélgetni órákon kívül. Mégis csak ideig-órákig sikerül olyasvalakit találnom, akivel valami barátság-féleség kezdődik, ami sajnos azonnal dől is össze, amint kikerülünk a minket előzetesen összefogó helyzetből, környezetből.

Online meg már nincs is kedvem próbálkozni. Túl sok ghosting-ot kaptam, olyanoktól is, akikkel amúgy előtte éveken át sokat beszélgettünk. Majd egyszer csak nem írtak vissza többet, vagy fokozatosan tűntek el.

Én nem feladtam csak már belefaradtam és nincs turelmem hozza

Mindig ugyanaz a szar ismetlodik