Szoktatok nosztalgiázni?

Igen.

Elég gyakran...

Mindenre.

Mindenre.

Mindent.

A 2000-res évek teljes egésze, úgy 2012-vel bezárólag.

Esemény - nem

Életszakasz - nem

Emlék - nem

Csak konkrét dolgok szoktam visszagondolni, például Legyen ön is milliomos, Windows XP, amikor még volt hó télen stb.

#3

A Legyen Ön is milliomos most is látható, ráadásul élő közvetítésben, főszerepben a Mészáros családdal, hó meg ha nem is esik télen, de március–április tájékán viszont háborítatlanul gyönyörködhetünk benne, és olyankor legalább térdig ér, mint gyerekkorunkban.

Nincs új a nap alatt...

Rendszeresen nosztalgiázok. Emberek, akikkel egykor tartottuk a kapcsolatot, de mostanra megszakadt. Akikkel egykor nagyon jókat beszélgettünk. Visszaolvasom mindig a chat-eket, visszanezem akepeket, amiket kuldozgettunk egymásnak, visszahallgatom a hangüzeneteket...és próbálom arra a kis időre, úgy érezni magam mint akkor. Újraélni azt az eleterzest, azt a korszakot az életemnek.

Az ovodaskor, ahova legjobban visszavagyodom. A gondtalan gyermekkor, amikor semmi sem hiányzott a boldogságomhoz, és nem ismertem a szorongást. Bárkivel szóba elegyedtem.

Bár általános iskola volt az életem egyik legszornyubb időszaka, az emlékek elhalvanyultak, és arra a nagyon kevés jóra szívesen visszaemlékszem, ami akkor történt. Az aranyos tanárok, a lazulós, filmnézős órák, és amikor a stilusomnak megfelelő zenéket hallgattunk , amiket ma is imádok. Aztán, amikor megismertem a peldakepemet, aki segített tulelni egy nehéz időszakot, és a pozitív útra terelt, akinek koszonhetoen sokkal jobb emberré váltam. Ez szintén életemnek egyik (ha nem a legjobb) időszakába tartozik.