Miért nem értenek meg és miért hurrognak le folyton?

Sajnos nagyon rosszul alakult az életem. Már gyerekkoromtól kezdve tragikus és traumatikus dolgok sora ért. Lelki fizikai szexuális bántalmazás. Otthon iskolában mindenhol... Nagyon rossz családi körülmények. Minden ami velem történt egy feldolgozhatatlan csomag számomra. Egy olyan teher ami egyre jobban összenyom. Évekig jártam a pszichológusokat de nem lett eredménye. Kiirthatatlan ez belőlem. Amikor mondom hogy mennyit kell szenvednem sokszor lehurrognak és megkapom a sablon szöveget hogy másoknak sokkal rosszabb mint nekem. Mi lehet rosszabb annál amikor lelkileg fizikailag bántanak meg abuzál egy beteg rokon miközben minden közösségből ki vagy rekesztve? Ezek gyerekkori dolgok de ma is iszom a levét. A családommal teljesen megszakadt minden kapcsolat és egyedül vagyok. Magányosan. Se barátnő se gyerek se semmi. Nagyon egyedül érzem magam és mellé a teher amit kaptam összeadódik és pokollá teszi a mindennapokat. Miért nem tudják megérteni hogy mekkora teher és fájdalom ez? Mi lehet annál is rosszabb ha tönkretesznek és nincs hozzátartozód és teljes magányban kell élned? Akik leszidnak mindnek családja jó élete van. Nem tudják elképzelni sem hogy milyen így élni