Hol találhatnék olyan “élettársat” akivel akár évtizedekig együtt lehetnék és olyan lenne mint egy testvér?

"A párkapcsolat szerintem meg rosszabb mint egyedül lenni, kis szerencsés kivétellel, úgyis csak veszekedni fognak, ha van gyerek, azért, ha nincs azért, minden szarsagon megy majd a balhé"

Ebből is látszik mennyire nagyon nem a realitások talaján mozogsz. Ne csak a hírekből tájékozódj az emberekről.

Normális párkapcsolatban és családban nincs állandó balhé. Ilyen hülye általánosítást nem is értem, honnan szedsz.

Neked először a saját fejedben kéne kicsit rendet tenni méghozzá sürgősen. Persze veheted ezeket támadásnak, de azzal nem jutsz előbbre.

Megkeseredett vagy, sértődékeny, durván negatív és önkárosító. És ez csak ebből a pár megnyilvánulásodból látszik tisztán.

Tarts önvizsgálatot inkább.

Tudod nem mindenki feltétlenül hülye aki szembe megy veled... Lehet te mész szembe mindenki mással.

én nem bátorítani akarlak félre ne értsd, de azért feltenném a költői kérdést, hogy melyik a jobb: egy életen át szenvedni és várni a csodát ami lehet sose jön el, vagy a gyors és fájdalommentes halál ? Én is hasonló cipőben vagyok sokszor, és ha arra gondolok hogy hiába vagyok 30, és egészséges, de mi a fszt érek vele ha az életemet senkivel nem tudom megosztani, és ahogy haladok előre a korban egyre kevesebb az esély rá? És utálom amikor ilyenkor jönnek a fszságukkal az emberek hogy "Menjek ki és ismerkedjek" bro, nem találkoztam még olyan emberrel aki annyira jó társaság lett volna hogy elviseljem hosszú távon, hogy akarjam így összekötni az életem bárkivel is ?!

Szal ja... volt itt egy gyerek aki 14 évesen eltörte a gerincét és lebénult örökre, huszon akárhány évesen sok műtét és mindenféle sikertelen próbálkozás után inkább öngyilkos lett... én abszolút megértem, és azt is mondanám hogy így talán jobban is járt.

A papám szélütést kapott, annyira lebénult hogy beszélni sem tudott, csak feküdt az ágyban egész nap és a plafont nézte, a mamám ápolgatta de mindenki tudta hogy ez nem lesz jobb. Aztán tüdőgyulladásban meghalt de... fura ezt mondani, neki is meg a mamámnak is jobb volt így habár nyilván ő a mai napig sirajta, de az sem volt állapot hogy 80 éves ember ápolja éjjel-nappal a magatehetetlen férjét.

#25 azért nehogy azt hidd hogy amit látsz az instán meg facen meg kitudja még hol az a valóság ... Én ugyan abszolút nem élem ezt a netes social lifeot, nem követek senkit meg semmit... de tudnék mutatni egy olyan csajt aki a képei alapján járja a világot, happy life, fanatikus sportember stb... de igazából meg már megpróbált öngyilkos lenni, gyógyszereken én, mániákus depressziós, adhd-s (habár már ki nem az a mai világban?), üldözési mániája van meg még kitudja mennyi ilyen baja van alig beszéltem vele pár hetet ...

Szóval ja, ennyire azért ne kicsinyítsd le magad, lehet te 100x boldogabb vagy meg jobb életed van így is mint nekik :D Csak te legalább nem rakod fel a kamu álarcot, azt mutatod ami van.

Nekem a szexmentes kapcsolattal nagyjából nincs problémám, volt már egy ilyesmi kapcsolatom. Azt viszont nem bírnám ki, hogy hozzá se érhessek a partneremhez. A testi érintkezés, simogatás, meg a látvány nekem nagyon fontos.

F

"Nem tudom merre kellene elindulnom

Bár én nem tervezek sokáig élni, addig szerintem maradhatok a szülői házban…"

Lol ez már az önsajnáltatás netovábbja. Felajánlotta valaki pontosan ugyanazt amit kértél, erre kiírod ezt. Akkor sajnáltasd magad, ha neked az kell, nem megoldás.