Direkt nem kommunikálok senkivel. Más is van így?

Én is igyekszem így lenni, szerencsére sokszor sikerül is.

A lány nekem is megvan, minden reggel egy buszon utazunk, néha látom a szemem sarkábol hogy néz, de jobb megelőzni a bajt és a csalódásokat.

Én felnőttként viselkedek hasonlóan a munkahelyemen. Munkatéma kivételével nem beszélgetek senkivel sem. Szerintem gondold át a dolgot.

Egészséges vagy, így nem éri meg ezt csinálnod, csak magdnak okozol rosszat: a kommunikációt, a kapcsoolatokat, az érdeklődési körödet, a tanulmányaidat, a vágyaidat korlátozod csak ezzel.

Szólalj meg:)!

Inkább csak negatívan gondolkozol, nincs önbecsülésed/önbizalmad. Miért festesz önmagad elé ilyen sötét jövőképet?!

Hány éves vagy és milyen területen tanulsz/dolgozol? A mindennapi tennivalók nem töltenek el kellő elégedettséggel?

Ha bővebben írnál még magadról talán több reakciót kapnál innen.

Fú hát arról anekdotákat lehetne mesélni, hogy én miket szoktam művelni :)

Majdhogynem futva viszem ki a szemetet is nehogy bárkivel összefussak.

Valamelyik nap is a frászt hoztam véletlenül az egyik szomszédra mert megpróbáltam csendben kivárni amíg elsétál de közben meg észrevett ahogy hátrafordult én meg ott álltam, aztán elkezdett nevetni, hogy úristen de megijesztettem :)

Elég rejtőzködő életmódot folytatok, hogy minnél kevesebb égő helyzetbe kerüljek mert nekem aztán különleges képességem van rá :)

Nálam unalmasabb élete kevés embernek lehet, még szerencse, hogy van egy hobbim de annyi.

De én nem azért vagyok ilyen mert rossz embernek tartom magam, hanem mert a fejemben nincsenek rendbe a dolgaim.

Örülj neki, hogy legalább jól értessz valamihez amivel tudsz is boldogulni. Én még a technikát is taszítom :)

Egyikünk sem rossz ember, csak ahogy azt már valaki le is írta itt, az önbizalom nincs a helyén.

Neked sincs kevesebb keresnivalód a világban mint bárki másnak, csak most éppen nem vagy a helyzet magaslatán.

Lehet, hogy sokan barátkoznának velem is, de ez nem igazán számít ha én meg nem vagyok nyitott természetű. Ha az lennék és többet mosolyognék biztosan másképp látna a külső szemlélő.

Érdekes egyébként, mert én régebben egy otthonban dolgoztam hátrányos helyzetű fiatalokkal, ahol sokszor előfordult, hogy kamaszokra kellett felügyelnem éjszakás műszakban.

Volt egy kamaszfiú aki pont azt mondta nekem, hogy olyan jól összehaverkodhatnának velem ha kicsit többet beszélgetnék velük. Ennek ellenére szeretett engem mindeki, akkor olyan rosszul csak nem végeztem a munkám.

Volt úgy, hogy ez a fiú egy pisztolyt relytegetett, és nem tudtuk, hogy igazi-e mert tisztára úgy nézett ki :) Engem küldtek be a szobájába, hogy keressem meg és nézzük meg a kollégákkal,hogy igazi-e. Mondom jó van de jó, hogy aztán meg én leszek az elsők között akit lepuffant majd, mert így is az előző napokban már begőzölve járkált fel-alá mint egy gladiátor, mi meg attól rettegtünk, hogy másnap a hiradóban leszünk majd :) Ott mutogatta nekem, hogy tessék megnézni ez igazi. De aztán kiderült, hogy mégsem :)

Ezekről csak azért meséltem, mert akkoriban talán nagyobb volt az önbecsülésem, mert olyan munkát végeztem ami elég kemény és sokan megdicsértek, hogy milyen jól bírom. Bírtam mert muszáj volt, ott muszáj volt kommunikálni, nem tehettem meg, hogy nem. Sok múlik az ilyen dolgokon.

De ettől függetlenül elég is volt, nem csinálnám többet.

Írtad, hogy te rendszergazda vagy, az annyira talán nem izgalmas munka de ha szereted akkor nincs baj. Valaki akit szintén érdekel a téma azzal te is tudnál beszélgetni. Vagy akármi másról, olyan nincs, hogy senkivel nincs közös érdeklődésetek. Sokan barátkoznának veled is ha másképp állnál hozzá.

Én mondjuk nem hiszem tényleg, hogy meg tudnám tanulni, mert annyira nincs hozzá érzékem, körülöttem minden elektronikai szerkezet lefagy, lefüstül, fölrobban :) Halálra van ítélve :) Te legalább rendszereket is föl tudnál törni ha akarnál :D Én még a csaláshoz is béna vagyok :)

Az ilyen informatikai szakemberek amúgy is mindig keresettek, már ez a világ. Számomra meg a világ vége, de ez már egy másik tragédia :D

A telefonos navigációval is képes vagyok eltévedni :)

Én igazából nem magamtól akarok megkímélni másokat, hanem sokszor magamat tőlük, mert eléggé elegem lett az emberekből a sok rossz tapasztalat miatt. De néha magamtól is kímélem mert elég fárasztó tud lenni a nyavalygásom :) De más sem jobb.

Egyszer még régen fölhívtak angolul egy munka miatt én meg bepánikoltam és lecsaptam telefont, aztán újra hívtak de nem mertem fölvenni. Elmeséltem az egyik ismerősömnek, aki szintén elmesélte az egyik ismerősének aki állítólag alig tudta abbahagyni a röhögést :D Mondom igazán örülök, hogy ilyen jól elszórakoztatom a haverjaidat :)

Úgyhogy engem sem kell félteni ha már a csimpánzoknál tartunk :)

Szóval a lényeg, hogy nem vagy egyedül a problémával, ne ásd alá az önbecsülésed, nehogy mások kihasználják ezt a érzelmi labilitást.

Az is szerencse, hogy még értelmes válaszokat kaptál itt.

Hátha még összefutsz azzal a lánnyal akiről meséltél :) Becsüld meg a szerencsét, mert elég ritka, hogy egy lány kezdeményezzen kommunikációt egy visszahúzódó fiúval.

Bocsánat, hogy ennyit írtam fölöslegesen, lehet el sem olvassa senki de jól esett írni :)

Komikusan állítottam be a vergődésemet, lehet csak azért tűntem úgy, hogy van miről beszélnem az emberekkel :)