Miért van az, hogy engem mindenből kihagynak, engem sosem hívnak meg sehová, sosem keresnek a "barátaim"?
Rengeteg emberrel vagyok jóban, sőt szinte mindenkivel aki hozzám szól. De valahogy mégis csak én keresek embereket. Ha ráírok valakire órákig tudunk beszélni, nagyon jól megtalálom mindenkivel a közös hangot, de hiába ilyen jó a beszélgetés, maguktól sosem keresnek. Kipróbáltam már, hogy direkt nem írok pár embernek és észre sem veszik. Fél év után írok nekik újból és egyből mintha a legjobb barátjuk lennék.
Mindig látom, hogy "baráti" társaságom elment együt kávézni, elment együtt ide, meg oda. Én sosem vagyok meghívva. Ha nem csinálnék semmit és eltűnnék senki nem venné észre. szó szerint, magától SENKI nem ír. Ezt is kipróbáltam. Nem írok senkinek és HETEKIG NULLA üzenetem érkezik. egy értesítés nem jön a telefonomra. Nem keresik a társaságom.
Nem értem, ha ennyire jó nekik a társaságom miért nem keresnek? Csomószor megfigyeltem, hogy ha bárki mással olyan jóban vannak, mint velem egyből körbeugrálják és mindent együtt csinálnak, közösen. Mindig hallom, hogy most őt hívjuk meg, most őt, meg menjünk már együtt valahová, de engem mindig kihagynak.
Ha látnám, hogy beszélgetés közben is kerülnének, nem akarna velem beszélni senki, akkor tudnám, hogy oké, velem van a baj. De így??? Nem értem.
válasza: válasza:Velem ugyan ez a helyzet. Kb 19-20 éves koromig több társaság része voltam, mindenhol megvoltak a barátaim, online is folyamatosan beszéltünk (bár főleg csoportbeszélgetésben). Aztán ahogy már nem találkoztunk napi szinten egyre kevesebbet beszéltünk. Egy társaság volt, akikkel csoportbeszelgetéssel kb 2 éveig még minden nap beszéltünk. De az is egyre ritkább lett, ma már egyáltalán nem beszélünk. Új társaságba kerülve már tudatosan tartottam a távolságot, nem akartam egy újabb hasonló szitut.
Viszont arra is rájöttem, hogy azért nem keres senki mert konrétan az épp aktuális történéseken felül nincs semmi közös témánk. Én nem tudok megnyílni az embereknek ezért csak nagyon felszínes barátságaim voltak. Ezek akkor nem tűnt fel, ma már viszont teljesen egyértelmű, hogy egyik barátságnak sem volt értéke. Szinplán jól elvoltunk de nem is ismertük egymást igazán. 1-2 évente össze szoktunk ülni, akkor átbeszéljük a főbb történéseket egymás életében és nosztalgiázunk kicsit.
Ezen nem kell nagyon fennakadni szerintem. Ha van olyan akit szeretnél az életedben tudni azzal próbáld meg elmélyíteni a kapcsolatot, a jövőben pedig próbálj nyitottabb lenni.
válasza:Azt kell elfogadni, hogy írkálni és beszélni emberekkel nem barátság.
Átlag ember rengeteg emberrel beszélget, mégsem jelenti azt, hogy bármennyire is barátok, nem akarnak mélyebb kapcsolatot kialakítani.
Meg valahol itt akad meg az egész dolog szerintem, hogy igazából nem lehet hozzád kötni semmit, nem lehet veled élményeket szerezni.
"Témázgatni" bárkivel lehet. Elbeszélgetek én a legutolsó kocsmatöltelékkel vagy csövessel is az utcán. De rohadtul nem vágyom rá, hogy ettől mélyebb kapcsolatot alakítsunk ki.
válasza:Ha úgy gondolod írjál egy levelet nekem és meglátjuk mikor adod fel :D
Itt a rekordom egy taggal több mint 2év levelezés egymást kölcsönösen keresve, átlag heti szinten, de kb. 2hónapja feladta :/
válasza: válasza:" senki nem jön oda hozzám, senki nem beszél velem..."
"általában ülök egyedül és mobilozok"
Én olyan vagyok, hogy ha nem tudok vele szemkontaktust létesíteni, akkor nem megyek oda hozzá. Főleg nem akarom mobilozás közben megzavarni...
Egy hétre rakd félre a mobilt és nézelődj (még ha uncsi is)!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!