Mennyire vagy magányos és szomorú?

Budapesti meleg férfi vagyok és évek óta magányos.Nem görcsölök,de bizony nagyon nyomasztó tud lenni a csend...:(

54F

21/F

Hát igazából munkahelyen sem érzem magam úgy,mintha nagyon kívánná bárki is a társaságom.

Pedig nem mondanám,hogy rossz kolléga vagyok.

Ha kell valami,és nekem van egy marékkal pl valamilyen alkatrész vagy bármi,akkor adok.

Ha segíteni kell,megyek.

De néha meg inkább nem megyek,mert tudom hogy aki csinálja az az lesz aki nagy patrióta módra megindult,aki meg megy vele az fix hogy olyan akivel jóban van.

Gyertyatartó nem akarok lenni.

Ezért inkább nem megyek.

Vagy ha épp úgy alakul,hogy senki sincs nagyon akin látom hogy aktívabb akarna lenni,akkor felajánlom.

Mást nem igazán viszek magammal,aki felajánlja annak is mondom hogy elbírok a feladattal egyedül.

Aztán ha arra kerül a sor,hogy sok ember egy helyen issza a kávét,akkor sem logók ki.

Van aki hozzám is szól.

Vannak akik arcára mosolyt tudok csalni,de ennél többet nem.

Mindenki jól van nélkülem.

Cserejátékos vagyok.

Azon kívül edzeni járok még,ott se szeretek sokat beszélgetni.

Max a pultnál,ha nincs senki aki várakozik miattam.

Néha vannak,akik nem egy darab szemétként tekintenek rám.

Lényeg a lényeg,ha esszét kéne írnom ezt a témát választanám.

Ez bőven elmondja,hogy mennyire szerintem.

Eléggé.

24L

Nagyon

44n

Kicsit sem.

30