Mennyire vagy magányos és szomorú?

Sosem tapasztaltam ezt a két fogalmat, mert mindig optimista voltam és van mivel lefoglalni magam. :P :)

Tojok a magányra és a bánkódásra stb. Egyszer élünk. :P

L

Egytől tízig terjedő skálán, ahol a 10-es a legrosszabb?

9-es mondanék. vérbeli szerencsétlen vagyok

28/F

Sokan azért maradnak magányosnak, szomorúnak stb. mert mástól várják a változást, hogy valaki rájuk nyissa az ajtót, de ők semmit nem tesznek a változásért.

Ezt nem rosszból irom, de mindenki saját maga tehet arról, hogy ilyen helyzetben van, bár vannak kivételek, mert mások hibájából, átverésekből kerültek igy, na de nem képesek kievezni a partra, hanem ott maradtak a süllyedő hajón, várva a mentést másoktól...

Saját magad ha nem mozdulsz, akkor egész életed önsanyargatásból fog állni!

#44

Én tehetek róla?

Én tehetek arról hogy:

Hova, mikor, kikhez, milyen osztálybeli családhoz, szülőkhöz születtem? Milyen fizikai, mentális adottságokban részesülök?

Milyen gondokat kell átvennem az elődeimtől, milyen színvonalú iskoláztatásban részesülök egészen az érettségiig, milyen társadalmi elvárások és nyomások korlátoznak az önkifejezésben?

Milyen gyerekkori környezet fog formálni engem, mik alakulnak ki ebből, milyen berekkel hoz össze a sors és azok hogyan hatnak rám?

Ezek mind adottak. A problémákat készen kapjuk, szinte semmi beleszólásunk nincs.

Már csak reagálni és megoldani próbálhatunk ezekre.

45: Na és te igy szeretnéd leélni az életedet??

Nem ismerem részletesen a helyzetedet, de én arra törekednék és az lenne a célom hogy minnél hamarabb elhagyjam ezt a közeget, mert az biztos hogy nem szeretnék igy élni.

Meg van mindenkinek valamilyen élet célja, álmai amit meg szeretne valósitani. Senki sem kényszerithet problémákat a másikra!

Ahogy ismered a körülményeidet, abból kiindúlva kell igazitani a dolgokat úgy, hogy neked megfelelő legyen és ha ez nem sikerül, akkor kemény döntéseket kell hoznod.

Ez azt jelenti hogy lelépsz, ha nem akarsz igy tovább élni és cselekedned kell mert hamar elrepül az idő.

Mivel jönnek a válaszok ennyi idő után is, visszanéztem. Közepest mondtam hónapokkal ezelőtt, most elég furcsa helyzetben vagyok.

2 hónapja megismertem valakit, aki folyamatosan a barát és a lehetne több szélén ingadozik. Időt akarnék adni akkor is, ha ebben lenne komolyabb, de néha távolinak érzem, néha közelinek. Ez szomorúvá tud tenni, mert van egy bizalmam felé, ami mintha elrepülne ilyenkor, azt sem tudom számítok-e neki bármit. Utána újra közeledünk és olyan mintha haladnánk, de eljön egy pont amikor visszatérünk az előzőhöz és a körforgás folytatódik.

A végtelenségig nem akarom húzni, de adok időt. Viszont változó milyen érzéseket kelt bennem. Van, amikor a nagyon szomorú állapotba kerülök.

49: Csak fontos vagy neki, ha 2 hónapja már ismeritek egymást.

Lehet érzékeli amikor bánatos vagy és olyankor ő bizonytalan kezd lenni, zavarja őt.

Kezdj vele beszélni a jövőtökről, hogy még is mi a szándéka stb.